A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Ringer Arpád-Szolyák Péter—Kordos László-Regős József-Heinzlmann Kinga: A Herman Ottó-barlang és a Herman Ottó-kőfülke paleolit leletanyagának revíziós lehetőségei

1. kép. A Herman Ottó-barlang és a Herman Ottó-kőfülke elhelyezkedése Alsó- és Felső-Hámor között A kitöltés folyóvízi rétegeit a néha előforduló, rendkívül magas vízszintet produkáló áradások hagyhatták hátra. Kadic ezeket az elárasztásokat az időnként leomló sziklatorlaszokkal magyarázza.

9 Ismerve a hasonló sziklaszorosokat, azokban, nagy esők idején, a sziklaomlások nélkül is láthatunk akár 10 métert is meghaladó szintemelkedést. Véleményünk szerint a nagy mennyiségű csapadék a Herman Ottó-barlangban is okozhatott hasonló áradásokat. Az üledékképződésben egy-egy ilyen elöntés jelentős szerepet játszhatott, mivel rövid idő alatt akár több centiméter vastag anyagot teríthetett szét. A bejárati csarnoknak tehát nem kellett tartósan víz alatt lennie ahhoz, hogy a Kadic leírásában szereplő folyóvízi üledékek lerakódjanak. A jelenlegi megemelkedett szintmagasság oka az, hogy a Szinva-patak a szoros alsó kijáratában egy édesvízi mészkő9 Kadic, 1916, 15. 7