A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Borsodi Madárka című tanácskozás előadásai - Knézy Judit: A faluturizmus, gasztronómiai rendezvények mai lehetőségei (Nagyalföldi és somogyi példák alapján)

emlegették korábbi találkozásaikat, együtt drukkoltak a győzteseknek és mindenki tapsot kapott. Kérdéseimre készségesen közölni akartak mindent, amit falujukról tudtak, érezve, hogy nekem legalább olyan fontos, amit mondanak, mint nekik. Mégis el kellett gondolkodnom ez alkalommal, milyen hatásköre lehet egy ilyen községnek, amely nehezen és körülményesen közelíthető meg még Kaposvárról is, pedig új könyvtára és múzeuma van, amelyek együtt kiérdemelték az Év Múzeuma 2005. pályázatnak a Nemzeti Múzeum által adott különdíját. 2003-ban egy nagy sikerű, a dunántúli búcsújárásról szóló tudományos konferenciát is szerveztek itt, de mint búcsújáró hely sem annyira látogatott, mint amikor még megvolt a vasúti szárnyvonal. Tapasztaltam határainkon kívül eső magyar falvakban is a faluturizmus helyzetét, ahova leginkább anyaországi magyarok látogatnak. Különösen a romániai magyarokat segítő ottani és magyarországi szervezetek (pl. Székelykör) és magánszemélyek olyan lendülettel fejlesztették fel a faluturizmust (Kalotaszentkirály, Szentegyed, Gyimesbükk stb.), hogy szinte nem is lehet mást találni a számítógép web-lapján, mint e területekkel kapcsolatos címeket, hivatkozásokat, de alig van ilyen cím a Vajdaságból. Kárpátalján is hasonló kezdeményezések révén alakították ki a falusi szállásadók hálózatát a magyarlakta falvak némelyikében, mint ezt tapasztaltam 2006 júniusában Tiszabökényben. Itthon csak részben vannak róluk adatok az interneten. Több napilap külön mellékletében (Népszava Nagy ízutazás 2006., Itthon otthon van) tájékoztat, mind a hazai falvak, mind a határainkon kívüli magyarlakta falvak kulturális és gasztronómiai programjairól, de az utazási irodáknak is akad külön propagandakiadványuk mindezekről a rendezvényekről. Míg Erdélyben a kiránduló turizmus célja a természeti és történeti, néprajzi értékek bemutatása, részben a vallási turizmus is, nemcsak Csíksomlyó, de más búcsújáró helyek szerepe is megnőtt. A Vajdaságban az aratófesztiválok és a vallással kapcsolatos ünnepek adnak alkalmat a vendégjárásra, többféle rendezvény együttes szervezésére. Szlovéniában a szüreti mulatságok és falusi búcsúk vonzzák haza az elköltözötteket és más vendégeket is.

14 Az előbbiekkel szemben Somogy megyében jól szervezett erőket koncentráló, turistákat vonzó események elsősorban az elmúlt hat évben a gasztronómiai fesztiválok. Ezekről összefoglaló kötet készült a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával 2005-ben „Különleges asztali örömök Somogyban

15 címmel mellékleteként a fenti rendezvénysorozatban szereplő díjnyertes, vagy más szempontból fontos részt vevő ételek receptjeivel (128-féle). 1999-ben a gasztronómia évében indították be e mozgalmat a megyében és 2005 végéig több mint száz ételkészítéssel kapcsolatos versenyre került sor, kezdetben öt, 2004-ben már 18, 2005-ben pedig 30 helységben 33 rendezvény zajlott le. Egyes rendezvényeknek nem lett folytatása (pl. szennai hurkatöltő és nyársdugó vetélkedő, siófoki évadzáró bográcsgulyás készítő verseny), más programok áthelyeződtek más helységekbe. A vadétkek kóstolója és főzőversenyen három kategóriában lehetett indulni, a rendezvény első három helyezettje országos versenyeken is indul rendszeresen. Az ötletgazdák a Somogyért Egyesület tagjai voltak, élükön dr. Gyenesei Istvánnal, a Somogy megyei közgyűlés akkori elnökével, aki rendszeresen konzultált a „turistabarát" polgármesterekkel. Az önkormányzatok támogatásával és szervezésével sikeresnek mondhatók ezek a sokadalmak. Somogyban - szemben az alföldi fesztiválokkal - a sütő-főző 14 Lendvai Kepe Z, 2005. 257-350. 15 Gyenesei I., 2005.3-173. 672