A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Kováts Dániel: Hőgye István életműve (1941-2006)

ményt állított össze a helyi Kossuth-iratokból, érdekes dokumentumokat szolgáltatva a további kutatás számára.

23 A feltárt források több publikációhoz adtak számára anyagot.

24 Számba vette a zempléni Kossuth-emlékhelyeket,

25 s egyik utolsó nagyobb munkája volt a „Kossuth Lajos zempléni kapcsolatai" című dokumentumgyűjtemény összeállítása.

26 A gazdaságtörténet korán érdeklődésének központjába került; feltételezésünk szerint debreceni professzorai biztatták ilyen irányú kutatásokra,

27 hiszen doktori disszertációját is a hegyaljai szőlőmunkabérek témájából választotta. Meggyőződött róla, hogy Hegyalja sajátos gazdasági életében igen sok az érdekes, feltárni érdemes vonás, s talán nem tévedünk, ha arra gondolunk, hogy Hőgye István történészi munkásságának legfőbb eredményei ebből a témakörből valók. Alkalmanként arra is vállalkozott, hogy egyegy település múltjának feltárásához hozzájáruljon. így lett társszerzője Hajdúbagos, Hercegkút, Girincs és Kisgéres monográfiájának,

28 hozzájárult továbbá a Bodrogköz, valamint Szerencs és környéke tájtörténeti megismeréséhez.

29 A helytörténeti kutatók által gyakran forgatott alapmű az összevont megye történeti helységnévtára, amelynek zempléni anyaga Hőgye István munkája,

30 s ezzel a kutatással függ össze, hogy Zemplén közigazgatási változásaira kiterjedt a figyelme.

31 A társadalom- és művelődéstörténet területe sem volt idegen tőle. Adalékokat szolgáltatott a magyar nyelv elismertetéséért folyó küzdelem megértéséhez,

32 foglalkozott régi 23 Kossuth Lajosra és családjára vonatkozó iratok Zemplén vármegye levéltárában. Miskolc, 1982.; „Édes szülötte földem, Zemplén". Zemplén vármegye levéltárának Kossuth-dokumentumaiból. Sátoraljaújhely, 1992. 24 Kossuth Lajos mint „kolera-felügyelő" 1831-ben. = Magyarország, 1982. szept. 19.; Kossuth és családja Sátoraljaújhelyen. = Szülőföldünk, Borsod-Abaúj-Zemplén, 1982. 2. sz. 37-41.; Kossuth és az 1831. évi kolera. = Történeti Statisztikai Évkönyv., Budapest, 1990. 7-21.; A mi Kossuth Lajosunk. = Szülőföldünk, 18. sz. 1992. 127-128.; Kossuth Újhelyről, az újhelyiek Kossuthról. = Újhelyi Körkép, 1994. 3. sz. 5.; A mi Kossuth Zsuzsánk. Megemlékezés születésének 180. évfordulóján. = Helyi Krónika, 1997. febr. 16.; „Büszke vagyok arra..." Kossuth Újhelyről, az újhelyiek Kossuthról. = Szülőföldünk, 30. sz. 2002. 13-15. 25 Kossuth-emlékhelyek Zemplénben. Sárospatak, 1994. 1-37. 26 Hely és év megjelölése nélkül. [Miskolc, 2002.] 27 Legeltetési rendtartások a Hegyalján. = A Herman Ottó Múzeum Közleményei, 11. k. 1972. 133— 137.; Hegyaljai állatgyógyítási adatok a 18. századból. = A Herman Ottó Múzeum Közleményei, 15. k. 1976. 90-96.; A görögök szerepe a Hegyalján a 18. században. = A Herman Ottó Múzeum Közleményei, 16. k. 1977. 1-15.; Hegyaljai vásárok és piacok 1711-1849. = Borsodi Levéltári Évkönyv, IV. k. 1981. 83-99.; Szőlőmunkák és munkabérek Hegyalján a 17-18. században. = Borsodi Levéltári Évkönyv, V. k., 1983. 185-226.; A hegyaljai görögök és zsidók szerepe az árucserében (1711-1848). = Árucsere és migráció. Miskolc, 1986. 57-63.; A hegyaljai mezővárosok szükségpénzei 1849-ben. = Szülőföldünk, Borsod-Abaúj-Zemplén, 12. sz. 1988. 21-23.; A Constantin-féle posztófabrika Sárospatakon a XIX. század elején. = Manufaktúrák Magyarországon. Miskolc, 1989. 125-130.; Erdőhasználat Tállyán a 18-19. században dokumentumok tükrében. = Tokaj és Hegyalja, VIII. k. Tállya, 1993. 58-79.; Pénzrontás, pénzhamisítók és ellenük hozott hatósági intézkedések Zemplén vármegyében. = Numizmatikai és Társadalomtudományok. II. k. Debrecen, 1996. 123-133.; Hegyaljai szükségpénzek és forgalmuk. = Numizmatika és társadalomtudományok, III. k. Nyíregyháza, 1999. 269-276. 28 Bagosi Krónika. Társszerzők: Bencsik János, Dankó Imre, Ötvös László. Hajdúbagos, 1975.; Egy hegyaljai sváb község, Hercegkút története. Sárospatak, 1998.; Girincs község története. Girincs, 1999.; Településtörténeti vázlat 1945-ig. = Kisgéres története. Dunaszerdahely, 2000. 47-72. 29 A Bodrogköz. Történeti vázlat és levéltári források. = Fejezetek a Bodrogköz néprajzából. Miskolc, 1986. 5-8.; Szerencs, Harangod vidéke és a Taktaköz levéltári forrásai. = Adatok Szerencs és Dél-Zemplén történetéhez I. k. Szerencs, 1995. 7-12.; Szerencs és környéke kutatásának levéltári forrásai. = Szerencs és környéke. Szerencs, 2002. 145-148. 30 Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helységnévtára 1870-1973. Társszerzők: Seresné SzegőnAnna és Tóth Péter. Miskolc, 1983. 31 Zemplén vármegye történeti és közigazgatási változásai 1711-1950. = A Felvidék történeti földrajza. Nyíregyháza, 1998. 527-538. 32 Küzdelmek a magyar nyelvért Zemplénben és Abaújban. = Széphalom 5., a Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 1993. 45-52. 613