A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Hideg Ágnes: Thurzó Nagy László és a „Vidéki Sajtó”

orfeumban Papp János adta elő a dalokat, később azonban Thurzó Lászlót kérték meg, hogy lépjen fel a műsorban. Erről így számolt be a dalszerző: „Ahányszor új dalokat vittünk Papp János részére, előbb mindig a Royal zenei igazgatójának, Zerkovitz Bélának elzongoráztam és elénekeltem. Egyik alkalommal Zerkovitz azt az ajánlatot tette, hogy lépjek föl dalaimmal a Royal színpadán a műsorban. Csaba unszolására elfogadtam a meghívást, és most már Papp helyett magam adtam elő zongora mellett dalaimat. Bár kétszer annyi volt a Royal-belifizetésem, mint az újságírói, pár hónap múltán meguntam a dicsőséget és visszamentem Miskolcra újságírónak"" A dalszerző Thurzó után szeretnék szólni az újságíró Thurzóról is. Thurzó a gyakorlatban és „elméletben" is űzte az újságírás mesterségét. Gyakorlatát a különböző újságoknál szerezte. Először 1917-ben a 10-es Honvéd tábori újság szerkesztésében vett részt, majd 1918 őszétől a Reggeli Hírlapnál dolgozott. 1920-ban rövid ideig A Falu felelős szerkesztője. 1921 júliusában a Magyar Jövő igazgatósága őt kérte fel szerkesztőnek. 1922. április elsejéig volt a lap munkatársa, utána újból a Reggeli Hírlaphoz ment vissza, mint igazgató. 1925-ben Párizsba utazott, s mikor hazatért, Sassy Csabával Miskolci Hétfői Futár néven lapot alapítottak. Az újság politikai, társadalmi és sporthetilap volt, 1927-ben azonban nem tudni miért, megszűnt. 1927 őszétől Thurzó újra a Magyar Jövőnél helyezkedett el, s 1940-ig, Budapestre való költözéséig ott is dolgozott.

12 Mint városházi rovatvezető évekig egyik legalaposabb ismerője volt a városi ügyeknek, sok közérdekű városi intézkedés az ő ötletei nyomán született i 11. valósult meg.

13 Gyakorlati tapasztalatait, hasznos meglátásait, sajtótörténeti összegzéseit papírra vetette, ezek közül néhányat publikált, néhány pedig kéziratban maradt meg az utókor számára.

14 Feldolgozta Miskolc két világháború közötti időszakának sajtótörténetét; Kass Endrével együtt megírták „A vidéki lap szerkesztése és kiadása" című módszertani munkájukat. Sokéves tapasztalata alapján úgy érezte, hogy a sajtó problémáit egy önálló folyóirat keretén belül kellene felvetni és megvitatni. E sajtótudományi folyóiratot 1929ben el is indította Vidéki Sajtó címmel. A megjelenésről és a lap céljáról a Magyar Jövő így tudósított: „ Vidéki Sajtó címen Thurzó Nagy László, a Magyar Jövő kiadóhivatali igazgatója és a Magyarországi Vidéki Lapok Országos Egyesülete igazgatósági tagja szerkesztésében régen érzett hiányt pótló sajtótudományi folyóirat indult meg, mely a vidéki sajtó munkásainak érdekeit érintő kérdéseket és általában a vidéki sajtóélet egyes mozzanatait kívánja számontartani.

,ns A folyóirat első száma februárban, a negyedik - egyben utolsó - pedig májusban jelent meg. E négy szám után -kellő anyagi fedezet híján- a folyóirat megszűnt. A havilap szerkesztősége és kiadóhivatala Miskolcon az Eötvös utca 1 szám alatt volt. A lap címének és programjának megfelelően sajtóval kapcsolatos írásokat közölt. Két alkalommal 11 Thurzó Nagy László: Sassy Csaba i. m. 114. 12 Thurzó Nagy László: A miskolci sajtó a két világháború között. Kézirat Bp. 1964. Lelőhely: HOM HTD 68.4.1. 13 Thurzó Nagy László húsz éves zeneszerzői és újságírói jubileuma. In: Magyar Jövő 1931. 275. sz. 5. 14 A felsorolást 1. Thurzó Nagy László müveinél. 15 Magyar Jövő 1929. 31. sz. 5. (A megjelenést több lap is hírül adta még: Reggeli Hírlap 1929. 31. sz. 9. Felvidéki Napló 1929. 32. sz. 3.) A lapot említi még: Thurzó Nagy László: Miskolci lexikon 1I/B. köt. 190. Lakatos Éva: Magyar irodalmi folyóiratok, Bp. 2000. 4462. tétel. Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája Miskolc, 1929. 115. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája, 1842-1963. Miskolc, 1964. 149. 601