A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
KÖZLEMÉNYEK - Bodnár Mónika: Agyagipar a mai magyarországi Gömörben régen és ma
Térségünk ebből a szempontból szerencsésnek mondható. Az egészen korán, több mint negyvenöt esztendővel ezelőtt, 1959-ben megalakult Kelemér-Gömörszőlősi Tompa Mihály Emlékbizottság a keleméri Tompa Mihály Emlékmúzeum létrehozása mellett Gömörszőlősön Kisgalériát és Néprajzi Gyűjteményt szervezett. Ilyen előzmények után telepedett meg Gömörszőlősön 1992-ben a miskolci Ökológiai Intézet által működtetett fenntartható falu program, melynek közvetlen irányítója a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kht. Ez a program nem más, mint egy világnézet, amely az emberi társadalom gazdasági, szociális kérdéseit közös rendszerben kezeli a környezeti kérdésekkel és a mindezekkel szorosan összefüggő hagyományos kultúrával. 1985-ben jósvafői székhellyel megalakult az Aggteleki Nemzeti Park, mely intézmény a természeti örökségek megóvása mellett feladatának tekinti a kulturális örökség megóvását is. A térség központjának nevezhető Putnokon 1986-ban jött létre a Gömöri Múzeum, mely szintén sokat tesz a hagyományok iránti tisztelet ébrentartása ügyében. Ezek a pozitívumok. A másik oldalon viszont ott van a térséget sújtó munkanélküliség és az ebből adódó szegénység. Ezek a körülmények akár kedvezhetnének is a hagyományos kézművesség felélesztésének, ám ne feledkezzünk meg arról, hogy közben évtizedek teltek el. Ez idő alatt a cselekvőképes lakosság nagy része elvándorolt, a falvak egy része elöregedett, vagy lakosságának összetétele kedvezőtlen irányba változott, ami meggátolja az önálló cselekvést. Időközben viszont megindult egy ellenkező irányú tendencia is. A fiatalok közül egyre többen felismerik a táj természeti és kulturális értékeit, s tudatosan vállalják a vidéki létet, a térségre jellemző nehéz körülményeket, miközben kiutat keresnek a térség lakossága számára. Ezek a körülmények is pozitívan befolyásolják a térségben - bár nem rohamosan, de egyre nagyobb számban-müködő kézművesek tevékenységét. Ennek egyik módja, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kht. maga is folytat ilyen tevékenységeket. Emellett törekszik a térség kézműveseinek összefogására, s igyekszik nekik reklámot biztosítani. Ebből a megfontolásból adott ki a közelmúltban egy tetszetős, sok fotóval illusztrált színes katalógust a térség kismestereiről, melyet a jelen rész megírásánál mi is forrásként használunk. 18 A Gömörszőlősön létesített fazekasmühelyben dolgozik Varga József, aki a gazdag múltú gömöri fazekasságot kívánja továbbéltetni. Műhelyében a hagyományos formák mellett a mai, új funkcióknak megfelelő edényeket és egyéb használati tárgyakat is készít. Ugyanezt a vonalat képviseli az utóbbi években Hét községben Ipacs János is. Az aggteleki Baradla-barlangban talált, ősember által készített és használt edénytöredékek által ihletve készíti agyagedényeit Szőke Eszter. Ő már korongon dolgozik, de az edények formája hagyományos. Díszítésük is ilyen, karcolással viszi az agyagra a mintát, majd ereszti be. Megrendelésre egyéb használati és dísztárgyakat is készít. Előzetes egyeztetés alapján foglalkozásokat is tart, ahol a résztvevők közelebbről megismerkedhetnek az agyagművesség és a korongozás titkaival. 18 Gömör-Torna. Kismesterségek mesterei. Gömörszőlős 2004. 576
