A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Békési Gábor-Tóth Arnold: „Hadifogoly vagyok, nem enged Amerika haza…” Marsalkó Mihály hadifogolynaplójának irodalmi és folklorisztikai vonatkozásai

mázó emlékekhez viszonyított) aránylag csekély száma révén a Marsalkó-féle kézirat már pusztán terjedelme okán sem elhanyagolható jelentőségű. (Érdekes egybeesés, hogy az egyébként is kevés nyugati hadifogoly emlék egyik első publikált szövegének szerzője, Károly István ugyanúgy görömbölyi születésű, mint Marsalkó István.)

11 A kézirat tartalmi és formai szempontból két részre oszlik. Egyrészt a frontharcok és a visszavonulás eseményeire, a fogságba esés és a hadifogolytábor körülményeire vonatkozó feljegyzéseket tartalmaz, másrészt található benne számos verses-strófikus szöveg, általában „dal" megjelöléssel. Tanulmányunkban a továbbiakban ezekkel foglalkozunk. A verses szövegek nem alkotnak különálló részt a kéziratban, többnyire a naplószerű feljegyzések, az angol szójegyzékek és a rajzok között elszórtan helyezte el azokat a szerző. Címadást, sorszámozást csak ott használt, ahol több strófából álló dalszöveg áll, vagy több szöveg követi egymást ciklusszerűen. A számozás ezeknél sem következetes, sokszor nem is logikus, amiből a keletkezés körülményeire, Marsalkó őrmester motivációira is következtethetünk. Ez a töredékes és mozaikszerű jelleg arra utal, hogy a szerző valóban csak saját maga számára írta a kéziratot, és hogy a bejegyzések időben is rendszertelenül, valamint gondolatilag és érzelmileg is hullámzó állapotban készültek. Ennek oka - a hadifogság létbizonytalansága, a nélkülözések és a megpróbáltatások mellett - Marsalkó életkorában is kereshető. Idős katonaként, alakulatától elszakítva, földire nem találva talán magányát próbálta enyhíteni azzal, hogy érzelmeit és gondolatait kiírja magából. Emellett tudjuk azt, hogy már az első világháborúban is harcolt, így a hasonló elegyes katonakönyvek műfaja sem lehetett ismeretlen a számára. Ebben az értelemben ez a hadifogolynapló inkább még az első világháborús katona szellemi örökségét idézi, dalgyűjteménye pedig a kor egyébként is jellemző paraszti kézirataival mutat nagyfokú hasonlóságot.

12 A kézirat tanulmányozása során a verses szövegeket 114 különálló alkotásra (egyvagy többstrófás versre, illetve önmagában is értelmes versrészletre vagy verssorra) tudtuk tagolni. A beosztás során a folklorisztikai szövegíilológia módszerét alkalmaztuk, ezért az ismert szerzőjű, viszonylagosan rögzült szövegű, több versszakos alkotásokat egy egységként kezeltük, míg a variálódásra hajlamosabb népdalok (és népdallá vált műdalok) esetében a négysoros strófákat vettük alapegységnek - tudva azt, hogy ezek az előadás körülményeitől és az érzelmi kifejezés szándékától függően szabadon kontaminálódhatnak több strófás dalokká. A szövegek közül 11 teljes egészében vagy részleteiben többször is előfordul, így végül 103 egyedi szöveget határoztunk meg az elemzés alapjául. A teljes szöveges adatbázis publikálását nem tartottuk szükségesnek. Ennek oka, hogy Marsalkó őrmester katonakönyvének lírai-stróíikus anyaga nagymértékben alkalmazkodik az eddigi tapasztalatokból származó elméletekhez: a szövegek között alig akad teljesen önálló alkotás, szinte mindegyik egy már meglévő szerzemény valamilyen fokú egyedi variánsa, sőt többnyire lényegi eltérés nélküli szövegváltozata. Az egyediség, az önálló alkotásmód legtöbbször a variáció mértékében fogható meg. A néhány saját szöveg inkább ima, könyörgés, esetleg helyzetdal vagy lírai életkép, mindenképpen az egyszerűbb, kevésbé díszes vagy művészi műfajokból származik. Ha a katonakönyv egészétől elkülönítve, abból kiválogatva, folyamatosan olvassuk a strófikus szövegeket, olyan 11 Károlyi., 1998. 12 A hadifogolynapló alapján kikövetkeztetett katonai életpályára, a világháborúban bejárt helyszínekre és az alakulattörténeti adatokra vonatkozóan lásd a kötet előző tanulmányait. 561