A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Tarczai Béla: Marsalkó Mihály „őrmester, amerikai hadifogoly”

feleségének. Hasonló hangulatokban emlékezik meg a privát és a közösségi ünnepekről, évfordulókról. A feleség születésnapja, névnapja, március 15-e, a karácsony, újév, a húsvét és a halottak napja ok és alkalom arra, hogy fájdalmát szövegbe öntse és egy-egy imát is írjon hozzá. Nem tűnik ki a feljegyzésekből, hogy lett volna akár a katonaság, akár a hadifogság ideje alatt egy bajtársa, barátja, akivel gondolatait, tépelődéseit megoszthatta volna. Maradt mint egyetlen lehetőség: hogy kiírja magából mindazt, ami foglalkoztatta. Hazatérés 1946. március 13-án jött a hír, hogy rövidesen hazaszállítják a tábor lakóit. Alig hitték, mert már előfordult, hogy a vagonbeosztás is elkészült, az utazás mégis elmaradt. Ebben az esetben azonban a hír valódinak bizonyult. Az amerikai táborparancsnok még aznap szemlét tartott a hazaindulók barakkjaiban és hivatalosan is igazolta a bejelentés valódiságát. A március 22-én induló szerelvénnyel 1200 dachaui fogoly térhetett haza. A vonatot amerikai katonák kísérik a magyarországi fogadóállomásig, ebben az esetben Komáromig. (Erre azért volt szükség, mert korábban előfordult, hogy a zónahatáron a szovjet hadseregnek átadott hadifogolyvonat csak Szibériában állt meg.) A vonat tehát 1945. március 22-én indult Dachauból, 24-én éjfélkor volt Hegyeshalomban és 25-én reggel érkezett Komáromba. A foglyokat itt az Igmándi erődben fogadták és igazolták. Ez a processzus éjfélig tartott. Marsalkó őrmester, immár szabad emberként 26-án hajnalban indult Komáromból, és sokszori vonatváltással ért haza Miskolcra. Az időpontot a feljegyzés nem tartalmazza. Marsalkó Mihály őrmester, amerikai hadifogoly noteszében az utolsó bejegyzés végső sorai így szólnak: „... Most már ide írom, visszajöttem, megsegített a jó Isten." 557