A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Tarczai Béla: Marsalkó Mihály „őrmester, amerikai hadifogoly”

*v±J£^*c 9 vi-éKin (1301) utáni zavaros időkben Wittelsbach Ottó, IV. Béla királyunk unokája két évig viselte a magyar koronát. I. Ferenc József felesége, Erzsébet királyné Wittelsbach lány volt. Végül Horthy Miklós kormányzót 1944. október 15-e után a dachaui Wittelsbach kastélyban tartotta Hitler „háziőrizetben". Az amerikaiak 1945. április 26-án szabadították fel a koncentrációs tábort, és a túlélőket a szükséges feljavítás után augusztus 24-ig elbocsátották. Köztük volt 34 magyar is. Az ő helyüket foglalták el a romeltakarításra idehozott hadifoglyok. Marsalkó őrmester leírása szerint a 300 fő befogadására alkalmas barakkok tiszták, 3 emeletes ágyakkal, villanyvilágítással, folyóvízzel vannak ellátva. A táborviszonyok az előzőekhez képest lényegesen jobbak. A munkabeosztást esténként közlik, s így a reggeli indulásnál már mindenki tudja, hogy melyik gépkocsival és hová megy. A napi háromszori étkezés úgy van biztosítva, hogy a reggelit és a vacsorát a táborban kapják, s a reggelivel együtt kiadják az ebédet is. Javult a mennyiség és a minőség is, az éhezés miatt kevesebb a panasz, csupán a kenyeret mérik nagyon szűken a magyar gyomor igényeihez képest. Az amerikai őrök magatartását különbözőképpen ítélik meg. A fehér katonák gorombák, barátságtalanok, a négerek - főként gépkocsivezetők - megértők és türelmesek a foglyokkal szemben, viszont a rossz utakon is életveszélyes gyorsasággal vezetnek. Van a táborban színház is a foglyok részére. Az előadásokat beosztás szerint látogathatják a csoportok. A közhangulat is javult a korábbiakhoz képest, a foglyok már kedélyeskednek, viccelődnek egymással, csupán az okoz gondot, hogy a hazatéréssel kapcsolatos kósza hírek egyike sem válik valóra. Több mint 7 hónapig tartózkodik ebben a táborban a magyarság. Az amerikaiak gondoskodtak a foglyokat a szabályok szerint megillető zsold és munkabér kifizetéséről is oly módon, hogy mindenki a teljesítményével arányosnak ítélt, USA dollárról szóló utalványt kapott, pénzt nem. Az utalvány szövegéből az tűnik ki, hogy az USA a feltüntetett összeggel az utalvány tulajdonosának tartozik. Marsalkó őrmester ilyen módon 56 dollárral lett gazdagabb. (A magyar állam ezeket az utalványokat 1992-ben beváltotta). A bevezetőben említettem, hogy Marsalkó őrmester visszaemlékezéseit a dachaui táborban írta. Az itteni körülmények, a nyugodtabb környezet ösztönzőleg hatottak az elmélkedésre hajlamos férfi gondolatvilágára. Ugyanakkor a fogolysors tisztázatlansága, a hazajutási remények megalapozatlansága a pesszimizmus felé sodorta az érzésvilágát. 1946. március 14-én végrendeletszerű írást vezetett be a noteszébe. Elbúcsúzik feleségétől, és bajtársait arra kéri, hogy ha ő nem érné meg a hazatérést, a könyvecskét juttassák el 556