A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Marozsán Zsolt: A mézeskalácsos-ipar Magyarországon, különös tekintettel Északkelet-Magyarország céheire

A MÉZESKALÁCSOS-IPAR MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG CÉHEIRE MAROZSÁN ZSOLT Magyarországon az Árpád-házi királyok korában a kolostorok saját méhészettel rendelkeztek, maguk készítették a templomi viaszgyertyákat, a mézes süteményeket, italokat is.

1 Viszont az édességek specialistái a középkorban a mézeskalácsosok voltak. Magyarországon már a 14. század közepén virágzó mézeskalácsipar volt.

2 A mézeskalácsos, más nevén bábos tevékenysége a kasban termelt mézes lépekből a méz és a viasz kinyerése és azok szétválasztása volt.

3 Ezek voltak alapvető nyersanyagai. A mézeskalácsosok gyertyamártók, gyertyaöntők is voltak. A mézeskalácsos mesterségtől elválaszthatatlan a gyertyaöntés. Kiegészítő foglalkozás is volt ez, hiszen télen inkább a gyertyának volt piaca, a mézeskalácssütés szezonja pedig tavasztól őszig tartott, viszont gyertyamártás, gyertyaöntés állandóan folyt.

4 A mézesbábosok a vásárok, egyházi búcsújáró helyek látogatói voltak. Áruik között egyaránt volt ehető és dísztárgynak szánt mézeskalács, de készítettek mézsört is.

5 Mindezek mellett jelentős bevételre tettek szert a lépes méz melléktermékének, a méhviasznak a feldolgozásából, a gyertyákból. A középkor folyamán a kolostorokban is készítették mézeskalácsot. A magyar mézeskalácsosság eredete és története nem tisztázott. Bátky Zsigmond a 20. század elején azt állította, hogy a mézeskalácsosság Magyarországon 300 éves, német eredetű mesterség, az első céh pedig 1619-ben alakult meg Pozsonyban.

6 Egy másik nézet szerint a mesterség a magyarság első századaira vezethető vissza, és úgy véli, hogy a 12-13. század folyamán Erdélybe települt szászok hozták magukkal.

7 A mézeskalácsosság eredetével kapcsolatban azonban lehetséges, hogy Magyarországon a szerzetesrendek terjesztették el, átvéve a görög-római pogány jellegű mesterséget, és keresztény vonásokkal látták el azt.

8 Mindezeket figyelembe véve a mézeskalácsos-mesterség német eredete eléggé általános felfogás. A céhes szerveződés az ország nyugati felében indult meg, az 1597-ben privilégiumot kapott bécsi főcéh vonzásában.

9 A bécsiek első szabályzatukat 1597-ben kapták II. Ferdinándtól, amelyet 1638-ban III. Ferdinánd megerősített. Az első céh 1619-ben alakult meg Pozsonyban.

10 Később, önállósítva magát a bécsiektől, 1681-ben megalakult az 1 Rudnay J.~Beliczay L., 1987.74. 2 Rudnay J.-Beliczay L., 1987.75. 3 Szabadfalvi 1, 1957.74. 4 HOMHTD 76.521.1. 5 Rudnay J.-Beliczay L, 1987.75. 6 Szabadfalvi 1, 1957.73. 7 Rudnay J.-Beliczay L., 1987.75. 8 Szabadfalvi J, 1957.74. 9 Domonkos O., 1991.49. 10 Kemény L., 1915.328. 531