A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
Szabó Levente: Árpád-kori templom és temető Mezőcsát határában
egy-egy korábbi, soros köznépi temető létezett, amit ugyanaz a közösség használt, azaz az egyes temetők folytonossága bizonyítható. A gellértegyházi típusú temetők kialakulásának hátterében a keresztény hit felvételét kereshetjük. Szent István II. törvénykönyvének 34. fejezetében rendeli el a falusi templomok építését, 74 majd pedig Szent László és Kálmán törvényei teszik kötelezővé a templom köré temetkezést. 75 Mivel a közösség továbbra is erősen kötődött az elhunyt ősei sírhelyeihez, ezért sok helyen a korábbi temető felszentelése után, ugyanott építhették fel a templomot. Erre utal a legutóbb Laszlovszky József által említett Szent Gellért püspök Nagy Legendája, melyben a korábbi, nem keresztény temetkezőhelyek templomépítés céljából való felszenteléséről van szó: „Factum est autem, cum episcopus egredetur cum fratribus suis suam visitare dyocesim, ut consecraret eorum cymiteria, qui erant ecclesias constructuri...", 76 azaz „Történt pedig, hogy mikor a püspök elment a szerzeteseivel az egyházmegyéjét meglátogatni, és felszentelni azok temetkezőhelyeit, akik templomokat akartak építeni...". 77 Elsőként Szőke Béla hívta fel a hazai kutatás figyelmét erre a problémakörre az orosháza-rákóczitelepi (Gellértegyháza) feltárás kapcsán, 78 ahol „az egyház a már régóta használt pogány temetőben épített templomot s a további, most már keresztény temetkezést is oda irányította". 79 Derekegyház-Ibolyásdombon a templom oromfalának alapozásakor bolygatták meg a 12. sírt, amely az ásató véleménye szerint egy 11-12. századi, kisebb nemzetségi temetőhöz tartozott, melyen a tatárjárás után építették fel az egyhajós téglatemplomot. 80 Sosztarits O. Csepreg-Szentkirályon veti fel annak a lehetőségét, hogy a templom körüli temető 11. századra datált sírjai talán egy korábbi, soros temetőhöz tartoztak. 81 A gellértegyházi típusú temetők kérdésével legutóbb Kulcsár Mihály foglalkozott a baracsi feltárás kapcsán, 82 ahol az Árpád-kori templom alapozási árka alatt többrétegű temetkezéseket találtak. 83 A szerző további analógiaként Zenta, Tiszaörvény, HetényegyházaBelsőnyír, Tápiógyörgye, Bánkút-Rózsa major-Libicsi halom lelőhelyeket említi. 84 Mezőcsát-Csicskén az első, korai csoport sírjai a templomot körülvevő temető több részén megtalálhatóak, viszont egy sem került elő a templom alól (a templomban talált sírok egyrészt láthatóan nem illeszkednek a temető sírjai közé, másrészt nem sorolhatóak az első csoportba, hiszen az egyik, templomhajóban lévő sírt fedhette a sírkő, melyről később lesz még szó). Az első csoport leletei és helyzetük alapján elmondhatjuk, hogy Mezőcsát-Csicskedülőn a temetkezések az első, fatemplom felépülésével kezdődtek a 10. század végén-11. század elején. 74 Márkus D., 1899.37. 75 Márkus D., 1899.58-59., 117. 76 Laszlovszky J., 1991.41. 77 Érszegi G., 2001.78. 78 Szőke B., 1959. 38. Később Dienes I. mutatott rá, hogy a gellértegyházi temető folyamatos használata nem bizonyítható {Dienes L, 1965. 159-160.). 79 Szőke B., 1959. 38. 80 Hegedűs K, 1982.88-89. 81 Sosztarits O., 1993.59-60. 82 Kulcsár M., 1995.227-238. 83 Kulcsár M, 1995.230. 84 Kulcsár M, 1995.227-228. 48