A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
Hegyessy Gábor: Adatok Magyarország északkeleti részének gerinces állatairól (Vertebrata). I. - Ingolák (Petromyzontiformes), halak (Pisces), kétéltűek (Amphibia), hüllők (Reptilia)
2004. VIII. 20., horgászoknál, HG - Sárazsadány: Törökér, Bodrog-holtág, 2002. IX. 6., HG Sátoraljaújhely: Köveshegy, halastó, 1999. IX. 12., JI-Vajdácska: Holt-Bodrog, 1999. IX. 11., HG. AMPHIBIA - KÉTÉLTŰEK Triturus alpestris (Laurenti, 1768) - Alpesi gőte Európa középső részén elterjedt faj, amely északon minden vízben, délebbre pedig csak a hegyvidékek hűvösebb, csapadékosabb klímájú részén fordul elő. Magyarországon hegyvidéki területeinken szigetszerűen maradtak fenn populációi, amelyeket Dely Olivér György 1958 és 1967 között önálló alfajokként írt le. így létezik leírása az őrségi, a bakonyi, a mátrai, a bükki és a zempléni-hegységi alfajoknak, de ezeket a nemzetközi szakemberek nem fogadják el, hanem a nominát alak (törzsalak) perempopulációiként tartják számon. MOLNÁR és mtsai. (2001) ÉszakkeletMagyarországról a következő lelőhelyeit ismertették: (Zemplén) Háromhuta: Istvánkúti-tó - Regéc: Nagy-Szár-kő, pocsolyák; Lapuhas, pocsolyák; Rostalló, pocsolyák; Hosszúvölgy-patak, pocsolyák - Telkibánya: Herceg-fia-bérc, árok, pocsolyák; Csemetekert, tömpölyök; Mocsolya-völgy, pocsolya-(Bükk) Mályinka: Nyír-kő, pocsolyák-Nagyvisnyó: Nagy-völgy, tömpöly - Parasznya: Hideg-víz-oldal, pocsolya - Varbó: Harica-oldal, pocsolyák - (Mátra) Bátonyterenye: Ágasvár alja, pocsolyák; Bec-tető, tömpöly - Gyöngyössolymos: Haluskás, pocsolyák, tömpöly - Párád: Pisztrángos-tó - Parádsasvár: Fekete-tó; Vére-verés, tömpöly. Magunk a kifejlett állatokat többször láttuk forráskifolyók medencéjében, de lárváik inkább égerlápok, állandóbb pocsolyák vizéből kerültek elő. Utóbbiakat forrásban nem tudtuk biztosan azonosítani, mert ott rendszerint a foltos szalamandra lárváit találtuk. - Újabb adatok: Bózsva: Farkas-völgy, 2000. V. 11., HG, HS, 2002. VI. 25., HG - Füzérkajata: Kis-Büdös-tó, 2000. V. 1., (kifejlett és lárva is) HG, HS - Háromhuta: István-kút, tó, 2000. VII. 26., 2001. VI. 20., 2002. III. 30., HG - Kovácsvágás: Margit-forrás, 2004. IV 29., HG - Nagyhuta: Daru-forrás, 1980. VI. , HG, 2003. VI. 5., ÁL, HG; Kőkapu, forrás a tó felett, 2003. VI. 5., ÁL, HG; Kőkapu, patakparti égerláp a tó felett, 2003. VI. 5., (kifejlett és lárva is) ÁL, HG -Regéc: Gyertyán-kút, út nagy pocsolyáiban, 1992. IV. 24., HG; Gyertyán-kúti-rétek, befagyó hóolvadékvizek, 2001. III. 29., ÁL, HG, PG - Sárospatak: Bornemisza-forrás, a gázvezeték mentén, pocsolyában, 1999. V 22., HG; Hoszú-hágó, 2006. V 13., HG; Pusztadélő, 2006. V 13., HG - Sátoraljaújhely: Szénégető-völgy, úti keréknyom pocsolyája, 1995. III. 25., HG. Triturus dobrogicus (Kiritzescu, 1903) - Dunai tarajos gőte A tarajos gőték közeli rokon fajai Európa nagy részén elterjedtek. A dunai tarajosgőtéi korábban a tarajos gőte /Triturus eristatus (Laurenti, 1768)/ egyik alfajának tartották. Az elmúlt években a Dobrudzsából (Románia) leírt alakot önálló fajnak tekintették. A legújabb vizsgálatok viszont még alfaji szintű elkülönítését sem tartják elfogadhatónak, miszerint külső morfológiai bélyegekben elkülönülő és földrajzilag izolálódott állományáról megállapították, hogy teljes átmenetet mutat a törzsalak közeli populációival. Az elkülönülést külsőleg leginkább az ivarérett hím nászidőszakban növesztett háti bőrnyúlványának (tarajának) lefutási formáira alapozták. A zempléni területeken talált példányok valóban határesetnek látszottak e tekintetben. E tájon csak az alföldi jellegű kiszáradó állóvizekben, illetve azok partjánál találtuk, ugyanakkor a nászidőszakkal gyakran egybeeső Bodrog- és Tisza-árvíz szélén esetenként gyakorinak látszott. A környék domb- és hegyvidéki vizeiből eddigi tapasztalataink szerint ez a faj hiányzik. - Adataink: Bekecs: Muszáj-legelő, 2000. III. 31., HG, HS -Bodroghalom: Zsidó-homok, 1999. IX. 7., HG -(Erdőbénye): Szokolya-tó, (ENDES 1994) - Gávavencsellő: Gyuj tava, 2001. IV 26., HG, HS, 2001. VIII. 24., HG; Ó-Füzes, Tisza-árvíz széle, 2001. III. 10., HG; Remete-zugi-Holt-Tisza, 1997. V. 6., HG -Karos: Séta-homoki-dűlő, tó, 2005. V 3., HG, HS - Pacin: Mágócsi-kastély, park tavában nászruhás hím, 2006. IV 18., HG, erdőszéli tóban nőstény, 2006. V. 21., HG, 2006. VIII. 15., erdőben, korhadt törzs résébe bújva egy kifejlett hím, HG - Sátoraljaújhely: Barázdaszél, 2000. IV 15., HG; Bibére, 1999. X. 29., ÁL, HG, 2000. III. 22., 2005. V. 4., HG, HS; Felsőberecki-rév, Bodrog árvizének szélén, a gátnál, 2000. IV 7., HG; Hosszúláz, kavicsbánya-tó, 2000. IV 2., HG; Hosszú-tó, 2001. IV 25:, HG; Long-erdő, É., 507