A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Siska József: Bodrogközi malmok

Bácska Az 1875-ös, III. Katonai Felvétel térképén látható a falu déli végétől kicsit elkülönülten a gőzmalom, amelynek keletkezési körülményeiről eddig semmit sem tudunk. A következő adat szerint a faluban Klein Zádor alapított 1903-ban négy állandó alkalmazottat foglalkoztató őrlőüzemet, amelynek épületét már elbontották. Bély A 'Sennyey kastélyt övező park mellett, a Nagytárkányba vezető úton van az egykori malom épülete. Némileg átalakítva, a berendezését eltávolítva a Trója Tésztakészítő Üzemnek ad helyet. Az 1930-^10-es években Szimko András volt a főmolnára. Bodroghalom A Bodrogközből a Hegyaljára vezető országút sárospataki és sátoraljaújhelyi elágazásának közelében épült fel. Köréje kisebb tanya létesült. Vásárhelyi Nagy Sándor 1891-ben alapította a gőzzel hajtott üzemet. 1912-ben modernizálta az őrlőmüvét. 1921ben tüz pusztította el. 1932-ben sikerült teljesen újjáépíteni. A 12 embert foglalkoztató malmot fiai segítségével működtette. A hajtóerő: szívógáz. A napi kapacitás: 120 mázsa. Az 1949-es államosításkor a Malomipari Központ kezelésébe került. 1955-ben a községi tanács vette át az üzemeltetését. 1962-ben számolták fel. Az épületeit még a Bodrogközi Állami Gazdaság évtizedekig hasznosította. Az 1990-es években bontották el. Bodrogszerdahely Az írott források két malomról tudósítanak a 20. század első felében. Vörös Jenő gőzmalma 1905-ben kezdte termelését. A tulajdonos Németországban és Kassán szerezte szakismeretét. Az 1940-es években ő volt a Zemplén Vármegyei Molnárszövetség titkára. Az Agrária Műmalom 1889-ben épült. Többször korszerűsítették. Az 1930^0 közötti időszakban Tóth József és Kovács Árpád tulajdonában volt az automatikus, 21 járatos, napi 350 mázsa teljesítményű üzem. A 34 embert foglalkoztató malom termékeinek kilencven százalékát Kárpátalján értékesítette. A Bodrogközben egyedi jelenségként az Állami Gazdaság utódja, az AGROREAL cég 1993-1994 között új malmot létesített. A csehországi Pardubice élelmiszeripari gépeket előállító üzeme, a PROKOP emberei szerelték össze a napi 360 mázsás és 15 embernek munkát adó létesítményt. Zsákos, 50 kg-os és 1 kg-os, zacskós kiszerelésben hozzák forgalomba terméküket, elsősorban Szlovákiában. Magyarországon és Ukrajnában a Fogyasztási Értékesítő Szövetkezetekkel kötöttek több ízben sikeres üzletet. Boly A falu keleti szélén két malomépület állt, amelyekről adatokat felkutatni nem sikerült. 1998-ban még a berendezések benne voltak, amelyet a kassai Poledniak Gépgyár készített. Ránézésre a ricsei malom hasonmása, nemcsak külső-belső képében, hanem a kapacitásában is. A hozzá kapcsolódó olajütőben szintén épen álltak a gépek. Ezt a tevékenységet az 1990-es évek első felében fejezték be, feldolgozandó alapanyag hiányában. Cigánd 1907 és 1908 között épült a malom. A részvénytársasági formában működő szívógázmotoros, hét járatos, 200 mázsás napi teljesítményű üzem tulajdonjogát az 1930-as évek elején Heisler Sándor szerezte meg. Üzemvezetője: Heisler Imre. Gépésze: Géresi István. Segéd: Tóth Cs. Károly. Könyvelő: Madarász József. Rajtuk kívül hat állandó munkást alkalmaztak. A második világháború alatt gőzhajtásra tértek át, így napi 180 mázsára csökkent a kapacitásuk. A mezőgazdaság kollektivizálása után fejezte be működését. Épületét 2006-ban a PROFORG Malomipari Rt. hasznosítja, kenyérgabona tárolására. 486