A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
Siska József: Bodrogközi malmok
udvarbíró számára, amely felöleli a majorsági gazdálkodás működésrendjének egész területét. A témánkba vágó sorokat érdemes idézni: „...Az malmoknál, mikor felmérnek, legyen az mindig két vagy három hites ember előtt. Hasonlóképpen a molnárok is legyenek mindig hitesek. Azok is tartsanak rovást, mire mindenkoron felmessék, mikor mennyi mérődik. Az malmokat s gátjait penig jó egészségben conserválja, jó kövekrül gondoskodjon. Szükségükre való fát hozasson. A molnárok sok haszontalan cselédet közkenyéren ne tartsanak. Sőt szorgoson vigyázzon utánuk Provizor Urunk és ha lopásban, csalárdságban érné üköt, büntesse meg. Mulasztásukat penig rátziójában vegye fel... Az molnárokat az Praefektus híre nélkül el ne bocsátsa, helyüket másokkal ne töltse be. Ha káros tisztek lesznek, előbb jelentse..." 12 'Sennyeyék 1700-as, 1714-es osztályában a tarkányi száraz-, a cigándi vízi- és az agárdi háromkövü malomról van feljegyzés. 13 1736-ban 'Sennyey László pácini, 1770ben Szakács György nagyrozvágyi örlőüzeméről szerezhetünk tudomást korabeli periratokból. 14 Mária Terézia rendeletére felvett urbáriumi kérdőívek 1772-ben Agárd, Bély, Battyán, Cigánd, Kenézlő, Láca, Lelesz, Nagytárkány, Zalkod és Zétény malmainak létezését tanúsítják. 15 Agárdról származik a Bodrogköz ma ismert legkorábbi kéziratos, 1792ben készült határtérképe, amelyen malom látható. Az 1700-ban szereplő háromkövü már csak földrajzi névként létezik. A működő gabonaőrlő a Tiszából kivezető Maloméven áll, felette a folyamatos vízellátást biztosító víztározó, a Morotva. ]6 Hasonló rendszert mutatnak a későbbi katonai és határszelvények a Tisza folyó mentén: Ricsén, Cigándon és Kenézlön. 17 Egy 1794-es periratban találtam rá Szerdahely Bodrogon álló vízimalmának tervrajzára. A túlparti Ladmóc lakói emeltek panaszt ellene, kérvén áthelyezését. Indokuk az volt, hogy a gátja által felduzzasztott víz már akkor elönti közeli szántóikat, amikor a Bodrog más részén még híre-hamva sincs áradásnak. 18 Szirmay Antal, Zemplén megye első történetírója 1803-ban Battyán, Lelesz, Szolnocska, Zétény, Eszenyke vízimalmairól emlékezik meg. 19 A református egyház 1806-os összeírásában találkoztam Őrös szárazmalmának létezését bizonyító feljegyzéssel, az eklézsia fundusának közvetlen szomszédjaként. 20 Ezeket a létesítményeket általában a falvak végén állították fel, hogy megfelelő távolságban legyenek tűzvédelmi és forgalmi szempontból is a lakóházaktól. Ezt erősíti az I. Katonai Felvétel 1784-es térképén látható zalkodi malom jelölése is. 21 A Zempléni Levéltárban őrzött malomösszeírások közül az 1809-es a legátfogóbb. A dokumentum szerint Agárdon 3, Bélyben 2, Cigándon 2, Csernyőben 7, Csékén 2, Dámócon 1, Helmecen 2, Kaponyán 1, Karádon 2, Kisgéresen 1, Kistárkányban 1, 12 Urbaria et Conscriptiones. F. 60. 5., Fasc. 115. No. 13. MOL. 13 A 'Sennyey család polgári peres iratai LOc. 45., No. 167. Zempléni Levéltár (ZL). Sátoraljaújhely. 14 A 'Sennyey család iratai, Loc. 48. No. 311. ZL. 15 Loc. 95. No. 17, 31, 52., Loc. 98. No. 263, 269., Loc. 100. No. 448. etc. ZL. 16 Agárd kéziratos térképe, U. 161. ZL. 17 II. Országos Katonai Felmérés 1772-1884., 4667, 4648,4768. sz. szelvények. Hadtörténeti Intézet Térképtára (HIT). 18 Polgári peres iratok Loc. 55. No. 12. ZL. 19 Szirmay A., 1803. ZVHI 20 Az alsózempléni református egyházkerület ingó és ingatlan vagyonainak összeírása. 1806. 1— II. kötet. SRKL. 21 I. Országos Katonai Felmérés. 1784. Colonne. XXIV. Sectio. 13. Hadtörténeti Térképtár. Nemesné Ipoly M, 1982. 484