A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Siska József: Bodrogközi malmok

BODROGKÖZI MALMOK SISKA JÓZSEF Az emberiség történetében évezredek óta fontos szerepet játszanak a malmok, amelyek segítségével az alapvető tápláléknak számító gabonaféléket feldolgozzák. Tanulmányomban szülőföldem, a Bodrogköz legősibb, napjainkra nagyrészt felszámolt agráripari üzemeit mutatom be. A 13. századtól 1874-ig, az állami közjegyzőségek hálózatának kialakításáig a jogszolgáltatás egyházi intézmények kezében volt. Régiónkban az 1190 körül alapított leleszi prépostság premontrei rendű szerzetesei látták el ezt a feladatot. Gazdag okmánytárukat a második világháború után a csehszlovák hatóságok Pozsonyba szállították. Jelenleg a Szlovák Állami Levéltárban találhatók. Primer források helyett így kénytelen vagyok az eddig publikált irataik témámba vágó anyagát használni. Ez azt jelenti, hogy számtalan adat még a fel nem dolgozott oklevelekben is rejtőzhet. II. András 1214-es birtokmegerősítő okmányában a rend tulajdonában lévő három bodrogközi malomról esik szó.

1 A tatárjárás után, 1245-ben Véke falu közelében, a Tice folyón működő malomról írnak a határjáró szerzetesek.

2 1413-ban Rozgonyi Simon országbíró arra kéri a leleszieket, hogy Abaházy Miklóst zálog címén iktassák be Sárkány és Leányvár falvak egyes jobbágy telkeinek, a malmoknak, a Szabolcs, Zemplén megyék és a távolabbi országrészek közötti tranzitforgalmat lebonyolító tiszai révnek birtokába.

3 1415-ben Zsigmond király utasítja a hiteles hely embereit, vizsgálják ki a bolyi illetőségű Cheby család panaszát. Szerintük a zétényi Makók a közelmúltban vízimalmot építettek a Ticén, olyan technikai megoldással, amely jelentősen csökkentette az ő üzemüket hajtó víz mennyiségét, ezzel együtt a kapacitását. A kiesett malomvámból már tetemes káruk keletkezett. Kérik az eredeti állapot visszaállítását és elmaradt jövedelmük megtérítését.

4 1416-ban aztán Makóék azzal vádolják Chebyéket, hogy a malmukba vezető szekérút olyan pontján ástak keresztbe széles, mély árkot, hogy csak nagy kerülővel, időveszteséggel lehet elvinni az örölnivalót, így okozva nekik jövedelemkiesést.

5 1423-ban, a Makó szülők halála után gyerekeik felosztják örökségüket, amelyben két, ökörrel hajtott szárazmalom maradt rájuk: az egyik Szentesen, a másik Vekén.

6 Az 1549-től megőrzött gabonadézsma jegyzékeken rendre feltűnik Battyán és Szerdahely nagy kapacitású malma.

7 Lelesz 1587-es urbáriumában írnak a két kőre járó vízimalomról, amely a Zemplén és Ung megye közötti forgalmat bonyolító, fából ácsolt Latorca híd közelében van.

8 Paczot Ferenc, zempléni alispánnak egy 1589-es adat szerint 1 Fejér G., CDH. VII/5. 204-207. 2 Szentpétery /., ÁKIKJ. 1846. 3 ZSO. IV. 108-109. 4 ZSO. V. 293. 5 ZSO. V. 597. 6 Leleszi Elenchus. I. 24. O. 38. MOL. 7 Regestra Decimarum Comitatus Zempliniensis Fasc. 226-272. MOL. 8 Takács P.-Udvari /., 1998. 156. 481