A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Mizser Lajos: A Felső-Bodrogköz helynevei - 1864

rét csekély erdőségből áll, a hegység szöllövel ültettve van, melly termésből azonban Korántsem kerül világhírű bor.- több földes úr által kiknek jelentékeny lakházaík lévén bírtokoltatík a határ,- s az épületek meglehetős mennyisége s nagysága által kíssebbszerü mezővároshoz hasonlít. 780. lélekből álló lakossága vegyes, van kevés Rom: Cath: Református azomban legnagyobb részük O hítü vallású minden egyházi felekezetnek külön temploma van azomban egyedül 0 hitű parochiával bíratik a kösség, népiskolája szüntelenül százon felül több gyermek nyeré az oktatást meglehetős sikerrel. 2. E meglehetős nagyságú s csínnal épült kösség tudomás szerint több századokkal is csak így hívatott mint jelenleg s más nevezettel még keletkezésekor sem bírt. 3. E kösség legkorábban említtetik allígha nem Tökölyí párt vezér idejében mint ki által tettleg bíratott s azon időben termésköbül épült vár erősség által is védetett melly vár jelenleg romban áll s miként a századok fordúlának,- akként fordultak birtokossal' is jelenleg a Bró Vécsey Jósika Bro s Gróf Töröknö ö Miságaik által bírtokoltatík.4. 5. Mi illeti a benépesítését - arra vonatkozólag bíszton ki mondható, hogy a lakosság legnagyobb része pár évtized avagy századdal ezelőtt egyik vagy másik vidékről ide vándorolt s nagy ritkaság közzé tartozik a tót beszéd is. 6. Nevezetéről csak a 2. pont szerint is azt lehet csak tudni,- hogy úgy hívták mint jelenleg is közel esvén ugy szólva a kösséget egy részről zerda s körül övedző Bodrogtól neveztetett el Bszerdahelynek. 7. Szántó földjei rétjei jók s termékenyek nevezetesebb düllöi azaz minden dűlője e következők Rózsás, Kenyeres, Papseggi Vápája, Badzagos, Malom homok, Nagy rét, Zampod, Nyarjás, Cseresznyés vagy tájba szög, katron, füzes — hegyei bakhegy, Kutér nevezettel bírnak, mellynek egy részén a bírsalmáson teménytelen mennyiségű régi Cserép nóna darabokat,- itt lennének állítólagosán Tökölyí s elődei Kincsei el rejteve, mellynek feltalálhatása tekintetéből kutatások is történtek, hanem sikertelenül. Kiterjedése a határnak a sok földes úr, birtokos osztály nagy mennyiségénél fogvást jelentékeny s így közvetve s közvetlenül számos kösségekkel szomszédos határa van,- nevezetesen Éjszakról a Bodrog Vize, délről Karos, Karcsa kösségek nyugatról Bszög s felső Bereczkí Alsó Bereczkí, keletről Szomotor régi nevén Szomorú tor Kis és Nagy Kövesd kösségek által vétetik kürül igazabban ezek határai övedzík.Kelt Bszerdahelyb 1865. Márt. 10. Takáts Lajos mp. ker. Jegyző. Hely nevek. Bodrog Szőgh kösségböl, Zemplén Megyéből. 1 -őr Bszögh kösség tartozik Zemplén Vármegye Bodrogi Járás Bodrogi Kerületéhez, mint egy ora járásnyira a Vmegye szék helyhez, 179. lélekből álló lakossága vegyesen eloszlik a reform: a Rom. Cath: hit felekezet között, mit két kápolnához hasonló ima házuk elégé igazol, kivétel nélkül magyar ajkúak. 2. E kösség nevezetét bizonyosan onnan nyerhette, hogy a Bodrog folyam, mindjárt a fél sorban épült házak előtt övedzi 's igy egy szögletet, szögöt képez.3. E helység emberi emlékezett olta mindenkor ezen nevén fordult elö.4-er Tudomás szerint e kis kösség lakossága egyedül csak föld míveléssel foglalkozván, nem említtetik sehol történeti nevezetesség avagy más okból,- mi illeti legkorábbi említését az már olly régi mint saját maga a kösség.5-őr A nép magyar ajkú lévén mikor történt s honnan lett benépesítése még a legidősebb emberek előtt is homályos, s a hajdan korban, történhetett. 6. Köztudomásból csupán csak annyit gondolva tudhatni, hogy hajdanta az emberiség vadászat s halászattal foglalkozván, e helyen bizonyosan a Bodrog folyam halakban bővelkedhetett ide telepedtenek, s egy szöglet alakjában építkezének, ebből tehát következtethető s világosan be is ismerhető jelenlegi nevének keletkezése.447