A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Mizser Lajos: A Felső-Bodrogköz helynevei - 1864

A FELSŐ-BODROGKÖZ HELYNEVEI - 1864 MIZSER LAJOS A Latorca, Bodrog és a Tisza folyók által körülvett területet nevezzük Bodrogköznek. Meglehetősen korai időtől adatolható: 1334: „interfluvios Tyze et Bodrog", 1432-ben magyarul is: Thyzabodrogkezy, a mai forma 1571-től adatolható: Bodrogkeoz. Trianon óta két részt szokás megkülönböztetni: Alsó-Bodrogköz (a Magyarországon maradt rész) és Felső-Bodrogköz (a Csehszlovákiához, majd Szlovákiához tartozó rész). Most ez utóbbinak a leírása következik, ahogy eddigi közleményeimben is tettem (pl. HOMÉvk. XLIV, 481^96). Az alábbi helységek küldték vissza 1864-ben az íveket: Ágcsernyő (Cierna), Bácska (Baöka), Battyány (Bofany), Bély (Bief), Boly (Bof), Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom), Bodrogszög (Klín nad Bodrogom), Bodrogvécs (Véc, 1943 óta Szomotor része), Csarnahó (Cernochov), Dobra (Kisdobra, Dobra), Kaponya (Kapona, Leleszhez csatolva), Királyhelmec (KráFovsky Chlmec), Kisgéres (Maly Hores), Kiskövesd (Maly Kamenec), Kistárkány (Maié Trakany), Kisújlak (Nova Vieska pri Bodrogu, Szomotorhoz csatolva), Lelesz (Leles), Lelesz-pólyán, (Bodrogmező, Pol'any), Nagygéres (Vel'ky Hore§), Nagykövesd (Vel'ky Kamenec), Nagytárkány (Vel'ké Trakany), Őrös (Strazne), Pálfölde (Pavlovo, Szentmáriához csatolva), Perbenyik (Pribeník), Rad (Rad), Szentes (Bodrogszentes, Svátuse), Szentmária (Bodrogszentmária, Svátá Mária), Szinyér (Svinice), Szolnocska (Solniöka), Szomotor (Somotor), Véke (Vojka), Zétény (Zatín). Helynevek ÁgCsernö községből, Zemplén megyéből. 1. ÁgCsernö Zemplén megye Latorczai kerület, Bodrogközi járás S. A. Uj helyhez tartozik. 2. A községnek csak egy féle neve él most ÁgCsernö, s ezen név alatt ország szerte esmeretes. 3. A helységnek hajdan Cserney család volt birtokosa XVII-ik században a midőn már Pelejthey birta akkor kapta Ágcsernö nevet, melly mai naponis e nevet viseli. 4. A község leg korábban emlitettik a XÍII-ik századból. 5. Népesitettése honét ered nem tudatik. 6. A név eredetéről Cserney család után emlitettik. Lelket számit mint egy 430-at mind Református, egy anya szentegyházzal - fekvése sik téren - a Tiszához V* - a Latorcza vizéhez szinte fél órányira, a falu alatt egy remek ország út kö hidakkal el látva, melly Uj helytől, Ungba vezett - a Tisza oldaltól erdővel körül véve. Kelt Ág Csernyö Május 16-n 864 Fedák Jósef Jegyző Helynevek Batska községből, Zemplén megyéből. 1. Batska Zemplén megye Latorczai kerület, Bodrog közi járás S. A. Ujhelyhez tartozik. 2. A kösségnek egy neve él Batska, miután XIII-XIV században birta a Batskay család, s e néven jelenleg is hivattatik. 3. A helységnek más el nevezése nem volt - hajdan. 4. a kösség leg korábban emlitettik a XIII századtól - van egy Református Templom - egy R. Kath. Melly Rákóczy idejében a Refomatusoké volt, s úgy később a Catholicus birtokukba jutott 445