A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Pilipkó Erzsébet: Magyar görög katolikusok Kárpátalján • A munkácsi egyházmegye ugocsai területének nyelvi változásai a történeti források alapján

új egyházszervezethez rendelték, így a munkácsi egyházmegye tovább homogenizálódott s mindinkább ruszin jellegűvé vált, sőt a ruszin nép nemzetté válásának, a ruszin nemzettudat építésének legfontosabb eleme lett Kárpátalján. Azonban a görög katolikus magyarok 40%-a, több mint 120 ezer lélek, nem került a hajdúdorogi egyházmegyébe: ennek kétharmada a munkácsi és az eperjesi, egyharmada pedig az erdélyi román püspökségek joghatósága alatt maradtak. A munkácsi és az eperjesi egyházmegye magyar egyházközségeiben továbbra is zavartalanul érvényesült a magyar liturgikus nyelv, és a magyar hívek igényeiket teljesen kielégítő lelkipásztori ellátásban részesültek, ellentétben a román érseki tartomány magyar egyházközségek közösségeivel, ahol a parókusok azért is zaklatták a híveiket, ha templomaikban magyarul akartak énekelni.

134 A Székelyföldön a 19. század utolsó évtizedétől gyarapodtak a vallás-, illetve rítusváltoztatások, köztük erőszakos áttérítések is. Ez gyakran úgy következett be, hogy a hosszadalmas pápai jóváhagyást, approbációt igénylő rítusváltás helyett a görög katolikusok először reformátusnak iratkoztak, majd két hét múlva léptek át a római katolikus egyházba. Az adott téma különböző vonatkozásaival terjedelmes irodalom foglalkozik.

135 20. század A történeti források alapján az 1920. évi impériumváltozással

136 a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegyét az új kormány negatív módon diszkriminálta: „magyaron"nak, magyarbarátnak tekintette, míg a görög keleti vallást, az orosz právoszláviát hatékonyan támogatta.

137 Papp Antal püspököt az Apostoli Szentszék a politikai körülmények hatására felmentette, és a miskolci exarchátus apostoli kormányzójává nevezte ki.

138 meg görögül olvasni, nem vette figyelembe, hogy 1896-ban az ország lakosságának 41%-a analfabéta volt, még magyarul sem tudott olvasni. 134 Pirigyi I., 1990.11. 175. 135 Általános az a megállapítás, hogy a székelyföldi görög katolikusok etnikai/vallási identitásának vizsgálatánál szükséges figyelembe venni a közjogi, birtokjogi helyzet identitásképző, identitásalakító erejét is. L. Hermann G. M., szerk. 1999., Ilyes Z., 1998., Oláh S., 1993. 136 1920. június 4-i trianoni békeszerződés kimondja Kárpátalja Csehszlovákiához való csatolását. Palotás Z., 1990.45-47. 137 A mozgalom célja kifejezetten politikai természetű volt, a ruszin népet elvonni a „magyaron"-nak tartott görög katolikus egyháztól, és megnyerni a pánszláv érdekeknek. Botlik J., 229-255., Marina Gy., 1977, Oláh Gy., 1928. 1931. július 20-án felállítják a munkácsi pravoszláv püspökséget is. Botlik J., 1997. 243. Ez az adminisztratív intézkedés nem volt előzmény nélküli, ugyanis az 1910-es évek ún. „skizmatikus mozgalma" komoly eredményeket könyvelhetett el a pravoszlávia terjesztésében. Földrajzi kiterjedését illetően Nagyszőlős mellől Kőrösmezőig több mint 100 kilométer hosszú sávban terjedt el a pravoszlávia a Tisza, a Talabor és a Nagyág folyók, illetve néhány beléjük ömlő patak völgyében fekvő falvakban. Az erre vonatkozó vizsgálatok azt bizonyították, hogy e mozgalom hátterében szervezett orosz ortodox propaganda-akcióról volt szó, de annak foganatja mélyreható szociális okokra vezethető vissza - állapítja meg Botlik a következő szerzőkre hivatkozva: Netocsejev, V. 1957., Aradi V. 1914, Miskolczy Á., 1928, Grabec M., 1934., Szabó O., 1913. 237-238. Mindezek a korabeli sajtóban nagy visszhangot kaptak, különösen a Görögkatolikus Szemle 1912. évi számaiban. „A csehek mindenáron ki akartak bújni Kárpátalja autonómiájának megvalósítása alól. Látták azonban, hogy a ruszinok vallási téren megbonthatatlanul egységesek, mert tömören és tántoríthatatlanul követik görög katolikus papjaik vallási és kulturális irányítását. Itt kellett tehát az első éket verni közéjük!" - idézi Salga Attila Marina Gyula visszaemlékezéseiből („Ruténsors. Kárpátalja végzete. Patria Publishing co. Ltd., Torino 1977. 75.). Az ő megállapítása szerint a kizárólag csehekből toborzott rendőrség, a cseh szolgabírók - bevándorló orosz ortodox papok segítségével hol nyíltan, hol fondorlatos módon - terjesztették a pravoszláv vallást, „térítették meg" a görög katolikus híveket. Salga A., 1996. 151-152. A pravoszlávia megbontotta a ruszinság politikai és vallási egységét. Az ún. skizmatikus mozgalmakra, a görög katolikus egyház ellen elkövetett atrocitásokra, valamint a russzofil és ukránofil nyelvi zavart okozó tevékenységéről 1. Botlik J., 1997. 244., Marina Gy., 1977, Oláh Gy. 1928. 138 Pirigyi I., 1990. II. 72. „A munkácsi püspök 1924. január 28. és február 21. között - Rómában tartózkodik, fogadja őt XI. Pius pápa, aki előtt részletesen feltárja egyházmegyéje helyzetét. Hazatérése után a 428