A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
Pilipkó Erzsébet: Magyar görög katolikusok Kárpátalján • A munkácsi egyházmegye ugocsai területének nyelvi változásai a történeti források alapján
épp fordított. 126 Az 1913. évi helységnévtár pedig már mindkét helységet magyarként tünteti fel. 127 1896. szeptember 2-án hozott döntésével Róma ismét megtiltotta a magyar nyelv liturgikus alkalmazását, és elrendelte a magyar szertartási könyvek megsemmisítését. 128 Firczák Gyula munkácsi püspök a tilalom enyhítéséért folyamodott, a legtöbb magyar az ő egyházmegyéjében élt. A Szentszék a kérést nem teljesítette, azt azonban belátta, hogy a már meggyökeresedett liturgikus gyakorlatot nem lehet megszüntetni, ezért úgy rendelkezett, hogy azt lassan, feltűnés nélkül és fokozatosan kell visszafejleszteni. 129 A püspök a magyar liturgia betiltására vonatkozó határozatot azonban nem hirdette ki és annak végrehajtását nem szorgalmazta. A Szentszék döntése előtt a magyar nyelv liturgikus használata nem volt egységes. Néhány templomban a teljes liturgiát magyarul végezték, míg máshol csak kisebb-nagyobb mértékben érvényesült a magyar nyelv. 1896 után viszont egyöntetű liturgikus gyakorlat alakult ki: a csendes imák és az átlényegülés szavai ószlávul, a liturgia többi része magyarul hangzott el. A magyar szertartás törvényes elismeréséért folytatott küzdelem országos szintűre emelkedett. 130 A római katolikus főpásztorok éveken keresztül bizalmatlanul szemlélték a görög katolikus magyarság mozgalmát, sőt 1881-ben hivatalosan is állást foglaltak a magyar liturgikus nyelv bevezetése ellen, mert attól tartottak, hogy „a magyar liturgia vonzó hatást gyakorolhatna a római katolikus hívekre" és részükről sorozatos szertartásváltoztatásra kerülne sor. 131 A magyarországi görög katolikus körök - Róma sorozatos visszautasítása után - úgy döntöttek, „ha már a teljes magyar liturgiát az egyházi politika meg nem engedi..., akkor jobb lesz visszatérni az ó-görög liturgikus nyelvre ", 132 azaz azt kívánták, hogy a görög mellett oly mértékben érvényesüljön a magyar nyelv, mint korábban az ószláv mellett. 1912-ben a Vatikán hozzájárulásával létrejött a hajdúdorogi egyházmegye, melynek hivatalosan a liturgikus nyelve a klasszikus görög lett, s ennek keretében a nemzeti nyelv, a Szentszék által a nyugati egyház számára engedélyezett mértékben érvényesülhetett. 133 Ezzel az intézkedéssel a magyar hívők jelentős részét az 126 A Magyar Korona ...1900. népszámlálása. 1900. 330-331. 127AMagyarKorona...1913. 615., 1218. 128 Pirigyi I., 1990. II. 96. old. A Szentszék azonban a magyar liturgiát nem magyarellenességből, hanem egyházfegyelmi megfontolásból tiltotta be: érvényesítette a Tridenti Zsinatnak a liturgikus nyelvre vonatkozó határozatát. Pirigyi I., 1990. II. 41. 129 Pirigyi I., 1990. II. 98. old. Róma válasza után a püspök olyan rendeletet adott ki, melyekkel látszólag az ószláv liturgia visszaállítását készítette elő. A rutén nyelv oktatását a magyar népiskolákban is kötelezővé tette, a papnevelő intézetbe való felvételt a ruszin nyelv ismeretéhez kötötte. 130 1898. június 20-án Budapesten megalakult a Görög Szertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottsága, amely mindenekelőtt a magyar liturgikus nyelv vatikáni szentesítéséért küzdött. 1900-ban, a jubileumi szentév alkalmával zarándoklatot szervezett Rómába, melyen 461 személy vett részt, a kárpátaljai megyékből 104-en érkeztek. A zarándokok megjelenésükkel a magyar görög katolikusság létét bizonyították be. In: Pirigyi I., 1990. 99., Botlik J., 1997. 166. 1902-ben hasonló célokkal jött létre a Magyar Görögkatolikusok Egyesülete. Botlik J. 1997. 167. 131 Szabói., 1913. 119-118. 132 Szabói., 1913. 168. 133 A magyar nyelvet „a liturgikus cselekményekben sohasem lesz szabad használni". Idézi Pirigyi I., 1990. II. 110. a Scapinelli bécsi nuncius 1912. november 17-én kiadott christifideles bulla végrehajtására vonatkozó dekrétumból. Eszerint a klasszikus görög nyelvet nemcsak a parókusoknak kell elsajátítaniuk, hanem gondoskodni kell arról is, „hogy a liturgikus ténykedésekben feleleteikkel résztvevő laikusok azt legalább olvasni megtanulják". A nép nyelvét kizárólag a liturgián kívüli ájtatosságokban, a magán imádságokban, a szentbeszédekben és a nép tanításában szabad használni. ...Scapinelli nuncius azt kívánta, hogy a hívek tanuljanak 427
