A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Pilipkó Erzsébet: Magyar görög katolikusok Kárpátalján • A munkácsi egyházmegye ugocsai területének nyelvi változásai a történeti források alapján

nálatát."

6 A csepei, illetve a hetenyei és a csornai egyházközségekre vonatkozóan az 1883. évi sematizmus jelez változást: a magyar nyelv első helyre kerül.

117 Ez a nyelvi állapot folyamatosan így is marad, az 1915. évi sematizmus is ezt rögzíti."

8 A demográfiai adatok alapján a sematizmusban történő liturgikus nyelv megállapításakor „egy közös nevezőre hozás" történt: az 1900. évi népszámlálások Csépében ugyanis a ruszin etnikum teljes hiányát mutatják, míg Hetényben 300, Csomán 159 lélekszámban határozzák meg a számukat. Bár ez utóbbi községet az 1913. évi helységnévtár már magyarként definiálja. A batári és a feketeardai egyházközségekben az 1888. évi sematizmus alapján a korábbi ruszin dominanciát felváltja a magyar, és ez folyamatosan így marad, 1915-ben is ezt dokumentálják. Az 1900. évi népszámlálás Batáron és filiáiban a ruszin etnikumot szórványként tünteti fel, míg Feketeardón a görög katolikusok kb. egyötödét ruszinként definiálja. Ezekből az adatokból következtetünk, hogy a két nyelv használata ezen közösségekben is különböző arányban voltjelen. A kökényesdi parókiához tartozó Fertősalmás, Nagypalád, Halmi és Akli közösségeiben a liturgia nyelvhasználatára vonatkozóan az 1878. évi sematizmus magyar dominanciát mutat, az 1899-es és 1908-as években pedig már kizárólagosan a magyart tüntetik fel. Az 1915. évi sematizmusból - mely az akkori munkácsi egyházmegyét öleli fel - azonban már hiányoznak ezek az egyházközségek, ugyanis az 1912-ben létrehozott hajdúdorogi egyházmegyéhez kerültek.

119 A filiák az 1945. évet követően a batári parókiához tartoznak.

120 Az 1863. évi püspöki rendeletet követően a bökényi parókia és filiái közösségeiben csupán az 1878-as sematizmus jelez változást a liturgia nyelvében, mégpedig magyar dominanciával.

121 Az 1881. évi sematizmusban a magyar már visszaszorul a második helyre, míg 1883-ban ismét elsőbbséget kap, 1886-tól pedig kizárólagossá válik. Az 1915. évi sematizmus is ezt az állapotot rögzíti.

122 A liturgia nyelvének ilyen rövid időközönként való váltogatásakor nem valószínű, hogy a háttérben demográfiai okok húzódnak meg, sokkal inkább az ugyanezen időszakban történő papcserékre lehet gondolnunk.

123 Az 1900. évi népszámlálások e helységekben szórványban tüntetnek fel ruszin etnikumot, zömében magyar a lakosság.

124 A tekeházi és gődényházi közösségben csupán az 1888. évi sematizmus tünteti fel a magyar nyelv ismételt liturgiái megjelenését a ruszint követően.

125 Ezt követően az 1915. évi sematizmussal bezárólag ez folyamatosan így is marad. A ruszin dominancia Tekeházán demográfiailag indokolt, ahol az 1900. évi népszámlálások alapján a gk-ok több mint kétharmada a ruszin etnikumhoz tartozik, Gődényházán azonban ez az arány 116 SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCLXXVI. (1876) 228., 231., 217. 117SCHEMATISMUSVenerabilis... MDCCCLXXXIII. (1883) 181. 118 SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCCXV. (1915) 143. 119BendászI.-KoiI., 1994.20. 120 Brevis SCHEMATISMUS... ad annum 1945. ...Corrigatum ad ...1947. Nic. Murányi. Kézirat. (Az egyházközségek mellett csupán a hívek lélekszámát tüntették fel). 121 SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCLXXVIII. (1878)263. 122 SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCLXXXI. (1881) 179., SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCLXXXIII. (1883) 180., SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCLXXXVI. (1886) 211., SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCCXV. (1915) 145. 123 1876-1877-ben Ighnátovics Sándor, 1877-1881-ben Popovics Mihály, 1881-1894-ben Újhelyi András voltak aparókusai a tiszabökényi parókiának. Bendász I., 1999. 276. 124 A Magyar Korona ... 1900 népszámlálása 1900. 328. 125 SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCLXXXVIII. (1888) 108. 426