A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Pilipkó Erzsébet: Magyar görög katolikusok Kárpátalján • A munkácsi egyházmegye ugocsai területének nyelvi változásai a történeti források alapján

- kizárólag szláv nyelvű liturgiát tartottak. A nagyszölösi esperességben a nagyszőlösi, a salánki, a fancsikai és a tiszaújhelyi parókiákon (s ez utóbbi filiáin) az 1876. évi sematizmus tünteti fel újra a ruszint követően a magyar liturgiái nyelvhasználatot,

102 míg a tiszaújlaki parókián s a hozzá tartozó Karácsfalva, Mátyfalva filiákon csupán az 1878-as sematizmus jelzi ezt.

103 A salánki, a tiszaújhelyi és tiszaújlaki parókia és filiái közösségeiben az 1888. évi sematizmus mutatja a kizárólagos magyar nyelvhasználatot a liturgiában.

104 E két utóbbinál ez a gyakorlat konzerválódik s az 1915-ös sematizmus is ezt rögzíti,

105 míg az előbbinél 1908-ban ismét megjelenik a ruszin nyelv, mégpedig az első helyen. 1915-ben ugyanezt a nyelvállapotot dokumentálják.

106 A salánki közösségben az 1900. évi népszámlálási adatok nem indokolják ezt a szláv dominanciát, hiszen a 691 görög katolikus mellett mindössze 26 ruszint mutat ki. Az 1913. évi helységnévtár pedig magyar községként definiálja.

107 A fancsikai közösségben a liturgia nyelvében 1881-ben a korábbi kétnyelvűséget kizárólagosan a ruszin váltja fel.

108 A magyar teljes kiiktatása azért meglepő, mert az 1877. évi helységnévtár a községet színmagyarként tünteti fel. Ez a nyelvi változás az új parókus személyével lehet összefüggésben, aki 1878-tól 1893-ig szolgálta a közösséget.

109 A magyar nyelv ismételt megjelenését ugyanis az 1893. évi sematizmus a második helyen már feltünteti.

110 Ugyanakkor az 1900. évi népszámlálási adatok alapján a görög katolikusoknak mindössze egyharmada tartozik a ruszin etnikumhoz. A források alapján jelentős népességmozgás jellemzi a helységet, mert az 1913. évi helységnévtár már ismételten magyarként definiálja azt, miközben a liturgia nyelvében folyamatosan a ruszin dominancia van jelen: az 1915-ös sematizmus is ezt rögzíti.

111 Nagyszőlősön sajátosan alakul a közösség liturgiái nyelvhasználata: az 1878. évi sematizmus a magyart az első helyen tünteti fel,

112 míg a következő, az 1881. évi már kizárólagosan ruszint dokumentál,

113 s ezt követően ez a gyakorlat folyamatos az 1915. évi sematizmussal bezárólag. Demográfiailag nem indokolt a ruszin nyelv kizárólagossága, hiszen az 1900. évi népszámlálás 2063 görög katolikust tüntet fel s mindössze 1320 ruszint,

114 tehát kb. 40%-a a híveknek nem ruszin nemzetiségű, de - a korabeli viszonyokat ismerve

115 - feltételezhetjük, hogy ez utóbbiak kétnyelvűek s megértik a ruszin nyelvet is. A túrterebesi esperességben a csepei, a batári, a feketeardai és a kökényesdi parókiák és filiáik közösségeiben a püspöki rendeletet követően ugyancsak az 1876. évi sematizmus tünteti fel először a ruszint követően a magyar nyelv ismételt liturgiái haszVenerabilis ... MDCCCLXX. (1870), SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCLXXII. (1872), SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCLXXIV. (1874) 102 SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCLXXVI. (1876) 232., 231. 103 SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCLXXVIII. (1878) 104 SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCLXXXVIII. (1888) 103., 104. 105 SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCCXV (1915) 141. 106 SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCCVIII. (1908) 208., 139. 107 A Magyar Korona... 1900. évi népszámlálása. 1900.330-331. 1913. 108 SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCLXXXI. (1881) 175. 109BendászI., 1999. 182. 110 SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCLXXXXIII. (1893) 110. 111 SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCCXV. (1915) 139. 112 SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCLXXVIII. (1878)260. 113 SCHEMATISMUS Venerabilis ... MDCCCLXXXI. (1881) 176. 114 A Magyar Korona... 1900. évi népszámlálása 1900. 330-331. 115 A munkácsi... 1990. 64-65. 425