A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Pilipkó Erzsébet: Magyar görög katolikusok Kárpátalján • A munkácsi egyházmegye ugocsai területének nyelvi változásai a történeti források alapján

MAGYAR GÖRÖG KATOLIKUSOK KÁRPÁTALJÁN A munkácsi egyházmegye ugocsai területének nyelvi változásai a történeti források alapján Dr. Udvari István emlékének PILIPKÓ ERZSÉBET A kárpátaljai magyar görög katolikusság lakhelyének földrajzi kiterjedése Az általam vizsgált magyar görög katolikusság az egykori Ugocsa vármegyében, a mai Kárpátalja nagyszölősi járásának egyházközségeiben éli mindennapjait: az 1945. évet követően a Szovjetunió, az utóbbi egy évtizedben az önálló Ukrajna része.

1 A magyar görög katolikus egyházközségek a mai Kárpátalján a ruszin dominanciájú munkácsi egyházmegyében - talán nem túlzás a megállapítás - szórványt alkotnak. A kb. 450 ezres szláv nyelvű hívek mellett kb. 28 ezer a magyarok lélekszáma. Ezek a számok természetesen több okból is csak becsléseken alapulhatnak.

2 Ez a 28 ezres lélekszámú magyarság lényegében három járásban: a nagyszőlősiben, a beregszásziban s az ungváriban él. Arányait illetően a nagyszölősi a viszonylag nagyobb tömbben élő magyar görög katolikusság, a beregszászi már kevésbé s az ungvárit klasszikus szórványnak tekinthetjük. A nagyszölősi járás magyar görög katolikus falvai az egykori Ugocsa vármegye Nagyszölősi és Túrterebesi Esperesi Kerület (Districtus Nagyszőllősiensis - Districtus Túr-Terebessiensis) (Feketeardó és Gyula a szerednyeihez:) fennhatósága alá tartoztak,

3 a Nagy-Alföld keleti pereméből, az Erdős Kárpátok alá felnyúló sík vidék folyóvölgyekkel csipkézett széleiből jókora részt foglalnak el. A Tisza jobb partján a nagyszölősi hegyvidéknek egy előretolt kúphegye tövéhez épült Nagyszőlős, a mai járási központ, amely már a 13. században a megye egyik legjelentékenyebb helysége volt.

4 Nagyszőlőssel átellenben a Tisza bal partján terül el Feketeardó, amely hajdan a királyi vendégek egyik községe volt.

5 Az egykori hospes-faluk sorában, ezek közé ékelten, a 14. század dereka táján települ meg Tekeháza

6 (1. sz. térkép). Jelentős a magyar görög katolikus tömb a járás nyugati sík felében, melyet a Tisza kettészel, a megye egyik legsűrűbben lakott vidéke, és szinte összenőve, 2-3 km-re egymást érve helyezkednek el az egykori kisnemesi eredetű falvak. A Tisza déli partján egy vonalban sorakozó községek Bökény Farkasfalva, Péterfalva, Tivadar, Forgolány Csorna. 1 Ezt a tanulmányt kérésemre Udvari István professzor úr lektorálta 2002-ben. Dolgozatomat bővített formában beépítettem a PhD-disszertációm egyik fejezetébe, de önálló publikációként eddig nem jelent meg. 2 Ortutayra hivatkozva Botlik Gy.-Dupka Gy., 1993. 49., Botlik Gy„ 1997. 299. 3 A munkácsi... 1990. 132., 133, 135. 4 Szabó I., 1937. 42-43. 5 Szabó I., 1937. 44. 6 Szabó I., 1937. 53. 411