A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Tasnády S. Attila: Adalékok Mokry Mészáros Dezső művészi pályaképéhez

a műveibe. A vonalak kusza rajzából kivillanó nagy szemek szorongó érzések bizonyítékai."

27 A Capri szigetén 1908-ban festett Élet idegen planétán (Ördögfej) képen

28 a lombok közül világító tekintet, az Arab erődítmény tuareggel (Sivatag)

29 című képen pedig az ég jobb felső sarkában természetfölötti erőket megidéző szempár mered a nézőre. A nézőre visszatekintő szemek egyébként gyakran szerepelnek spiritiszta, patologikus és szürrealista alkotásokon, de például Vajda Lajos 1940-ben készített Ősnövényzet című szénrajzán is felbukkannak. Mokry művészetében a figyelő tekintetek a kép és szemlélőjének viszonyát is kérdésessé tehetik, új dimenziókat nyithatnak föl. Ismét Hamvas Bélát idézve: „a kép minél mélyebben itatódik át a tremendum atmoszférájával, annál inkább hajlik arra, hogy ne látvány legyen többé, hanem éppen ellenkezőleg: a kép legyen a néző és az ember, aki előtte áll, az legyen a látvány. A kép a tremendum - a megborzongató magasabb hatalom jelenléte és így nem a kép áll az ember előtt, hanem az ember a kép előtt. (...) A kép megszólítja az embert, és dialógusra fogja."

30 A korai képek motívumainak másik nagy csoportja nem vezethető vissza közismert szimbólumokra. A művész főképp a biológia tudományából kölcsönözte, és művészetében saját jelképiséggel ruházta fel azokat. Ilyenek például a mikroszkopikus ábrák, a lerajzolt ősnövények, lárvák, emlők vagy trópusi fák léggyökerei. Jelentőségükre sokszor a képsorozatokon való makacs jelenlét hívja fel a figyelmet. Mokry Mészáros Dezső művészete és a gyermekrajzok A gyermekek alkotásmódjára emlékeztet Mokry ösztönös alkotói magatartása. Ezt már az Újság kritikusa is észrevette: „Fantaszta lélek, ki a mai életben nem leli helyét - rég elmúlt, történelem előtt való idők életébe vágyakozik. Azt az életet igyekszik megérzékíteni képein: az ősvadonok, ősemberek és ősállatok világát. A gyermek játszi ösztönösségével, ornamentumosan stilizáló módján cselekszi ezt."

31 A gyermekek velük született művészi törekvése három és fél éves és hétéves koruk között teljesen aktív. Ebben az életkorban rajzolnak a legtöbbet, s az úgynevezett „mentális realizmus" hatása alatt képtelenek a „vizuális realizmusnak" engedelmeskedni. Nem objektív módon ábrázolnak, hanem szubjektív átélésük szerint alakítják a témát olyannak, ahogyan az általuk, a személyiségükben keltett benyomásokkal összhangban jelenik meg. A gyermekrajz főleg a lelki tartalmak kifejezésének eszköze, nem követ művészi célt.

32 Bár a gyermekrajzok spontán természetessége, lényeglátó formálásmódja, jelképi telítettsége már a 18-19. századi romantikus írók figyelmét is felkeltette, a gyermekek alkotói tevékenységének tudományos vizsgálata csak a század utolsó harmadában, a pszichológia új tudományának kialakulásával kezdődött meg. A gyermekek művészi kísérletei felé forduló figyelmet fokozta a századforduló primitív művészetek iránti érdeklődése is, így a prehisztorikus, törzsi, és a népművészet mellett a gyermekművészet is mélyreható befolyást gyakorolt a századforduló modern művészeti irányzataira.

33 Siegfried 27 Ybl E., 1930. 28 Olaj, vászon, 33,5x48,5 cm, J. h., feljegyzésekkel, 1908, Herman Ottó Múzeum, Miskolc, Ltsz.: 74.97. 29 Olaj, vászon, 84,5x64 cm, J. h.: MMD 1913, Herman Ottó Múzeum, Miskolc, Ltsz.: 78.107. 30 Hamvas B.-Kemény K., 1989. 32. 31 Újság, 1930.

1. 5. 32 BükiA.-ValkaiZs., 1988. 13-15. 33 /?éve^£.,2003. 83, 85. 361