A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Lilla: „Átfordítások és keresztezések” Gondolatok Mednyánszky László „művészetelméletéről”, valamint müveinek francia párhuzamairól

rajz respektálása mellett, b:) Önkényes szín és önkényes rajz / ez már karikatúra szerüleg hat bizonyos össszetételek és ellentételek öntudatos túlzása - (mélyítése a tónusnak, erősítése a színnek."

75 Az új stílus nyomán tájképeinek témái is változnak {Hóolvadás, 1890-es évek vége, Hegyi tó, 1890-es évek vége, Havas út [Gyümölcsös téleri], Téli táj, Folyópart [Táj kép jegenyefákkal], Kis havas tájkép,)

16 miközben újra és újra megismétlődnek a virágzó fákat, a beckói várromot, a nagyőri kúria környezetét megörökítő képek {Csorba tó, 1895).

77 Naplóiban egyszerűen ír a fehér hóról, a földre vetülő fényekről. A rövid megjegyzések mögött mintha Monet, Pissarro, Sisley képeit látnánk. Sisley A Köd {Le Brouillard, Voisins 1874), kertrészletének párás, ködös hangulatára emlékeztetnek Corot és Mednyánszky hasonlóan megfogalmazott művei; A hóesés Louvenciennes-ben {La Neige a Louvenciennes, 1878) című festmény havas utcarészletében Mednyánszky téli képei hangulatát ismerjük fel. Elnagyolt ecsetkezelésük ugyancsak rokon. Sisley a sárgás-beige alapozást érvényesülni hagyja képén, és erre viszi rá a fehéret, valamint a szürkét. Ezenkívül a festményen nincs szín, csak még a fekete, az út közepén haladó figura fekete alakjában. Mednyánszky jellegzetes perspektívával megfestett, a felszántott szántóföldek útjait, dűlőit, mély barázdáit motívumként „felhasználó" kompozíciói a kettejük közti gazdag hasonlóságra utalnak {Hóolvadás

n

). A hóesés Marly-le-Roi-ban {La neige a Marly-le-Roi, 1875) téli táj hangulata és az ecsetkezelés ugyancsak arról árulkodnak, hogy Mednyánszky láthatta Sisley műveit. Még feltűnőbb a Pissarro-festményekkel való rokonság. A La diligence a Louvenciennes, 1870 című festményén megmutatkozó erős Corot hatás még jobban „megerősíti" a Pissarro- és Mednyánszky-képek közötti párhuzamot. Mednyánszky Mocsaras táj, 1877-80 k. című festményén a téma, a kompozíció, a hangulat, az ecsetkezelés ugyanaz, csupán Mednyánszky képe sötétebb. Egy másik, a Pontoise, 1862, (továbbá a L 'Hermitage-i domboldal {Coteau de l 'Hermitage, Pontoise, 1873) című tájképén, melyen fentről és kissé oldalnézetből nyílik rálátás a településre, a szürke házfalakon, az őszi hangulatot árasztó természet fakó színein Mednyánszky budai képeinek részleteit ismerjük fel. A Le chalet, la maison rose 1870 és a Louvenciennes-i út {La route de Louvenciennes 1870) című festményei fakók, mint Mednyánszky felvidéki, beckói, nagyőri képei, a hangulat, a képlátás módja pedig feltűnően azonos, anélkül, hogy Mednyánszky részéről bármi epigonizmus felmerülhetne. Pissarro Voisins falu eleje {Entrée du village de Voisins, 1872) című faluképet ábrázoló festményén a házak, az utca, a fák fakó színeikkel, és a kék ég alatt erősen vetülő keskeny árnyékok Mednyánszky késői beckói és nagyőri képeinek hangulatát és színeit idézik. Más képein a táj vidám, leheletkönnyű hangulata, sugárzó éteri világa mentes minden párás ködtől. A levegő, a plein air fellazítja a képeik belső terét, akárcsak Mednyánszkynál, de: a Pontoise-i gyümölcsös tavasszal {Printemps, Pruniers enfleurs, Pontoise 1877), Konyhakert és virágzó fák {Potagers et arbres en fleurs, Pontoise 1877), a rózsaszín, fehér virágba borult fák vattaszerű finom „bolyhosságát" pointillistább ecsetkezeléssel éri el, mint a magyar festő. Másrészt Pissarro nagyobb kivágásokat ragad ki a tájból, így képei a nyugodt kiegyensúlyozottság ellenére mozgalmasabbak, mint Mednyánszky egy-egy részletet megjelenítő festményei. Mednyánszkyt 75 Mednyánszky László napló, MNG Gr. O. ltsz.: 1927-1410. 1 lap. 76 Kis havas tájkép. MNG ltsz.: 56.3435; Téli táj. MNG ltsz.: 8027; Havas út {Gyümölcsös télen). MNG ltsz.: 55.326; Folyópart {Tájképjegenyékkel). MNG ltsz.: 56.347.T. 77 Hegyi tó. 1890-es évek eleje, o. v., 33x41,5 cm, MNG ltsz.: FK 5563. 78 Akv. k., 31,1x47,8 cm, MNG Gr. O. ltsz.: 1939-3425. 349