A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Lilla: „Átfordítások és keresztezések” Gondolatok Mednyánszky László „művészetelméletéről”, valamint müveinek francia párhuzamairól

nevén áll. De ami nagy kár, az az, hogy László összes ott és Párizsban meg Barbizonban festett képeit, tanulmányait, mind Sucyban hagyta. Ezek odavesztek. László, ahogy befejezett egy képet, többet nem törődött vele, elhagyta, semmiért odaadta a legszebbeket is olcsón, hogy az a vászon meg a festék kiadását sem fedezte. 1891-ben tért haza augusztusban.. .. Újév körül ismét Párizsba ment. Sokat jött össze Justh két barátjával, Melchior de Polignac-kal és az angol festő Bunnyvel. 1892. augusztus utolsó hetében jött ismét vissza....sokat beszélt a párizsi festőkről, legjobban Puvis de Chavenne-ért lelkesült."

66 A Párizshoz közel fekvő Sucy en Brie helyi gyűjteményében leltározott festmények közt nem szerepel Mednyánszky-mű. Viszont a számos ismeretlen festőnél, még inkább a leltározatlan képek közt, valószínűsíthetőek a tőle származó festmények. A település családjainak tulajdonában ugyancsak előfordulhatnak képei. Ugyanez a helyzet Barbizonban, de a párizsi nagy gyűjteményekben is. Ráadásul tudjuk, hogy munkáit gyakran nem szignálta. Kállai monográfiájában említi a francia impresszionisták és követőik, köztük Monet, Pissarro, Cézanne művészetének a hatását.

67 Naplói tanúsítják, hogy a lehetőségek szerint meglátogatta kiállításaikat, vizsgálta képeiket; többek közt említi Claude Monet, Gustav Courbet,

68 valamint Paul Cézanne,

69 Edouard Manet

70 nevét, másutt a „szabad impresszionizmus"-ról beszél.

71 Az újabb szlovák művészettörténeti tanulmányok is kiemelik a francia posztimpresszionisták hatását Mednyánszkyra. Anton Glatz főként Camille Pissarro, Alfréd Sisley, Berthe Morisot, Vincent van Gogh, Paul Cézanne művészetére utal ezzel kapcsolatban.

72 Danica Zmetáková pedig Mednyánszky rajzainak elemzésekor hívja fel ugyancsak rájuk a figyelmet.

73 Mednyánszky 1890-es évek után készült tájképein érezhető Camille Pissarro, Alfréd Sisley, Claude Monet festményeivel való találkozása. Megváltozott tájképeinek felfogása: színei kivilágosodtak, „levegőssé" váltak a tájrészletei. Nem a köd és a hangulat a meghatározóan fontos már számára. A hátteret sem mélyben összeboruló sötét erdőként, sem pedig hátulról az előtérbe sugárzó „sejtető" világként festi meg, hanem úgy, ahogy látja. Nem a maga hangulatát keresi, vagy vetíti a tájra, nem az időtlenség örök mozdulatlanságát jeleníti meg vásznán, hanem a változó táj friss effektusait örökíti meg. Nem elsősorban a naplóiból, hanem magukból a képekből olvassuk le e változások lényegét. A természet derűsebb megragadása, az állandó változás érzékeltetése foglalkoztatja a korábbi képeinek örök hangulatot sugárzó megfestésével {Mocsaras táj, Tiszai halászat, Mindenszentek)™ szemben. Másként vélekedik a ködről, holdfényről is. A pleinair és az impresszionista festészeti problémák foglalkoztatják. Naplójában egy alkalommal „szabad impresszionizmus" kifejezést használ, amit a következőképpen határoz meg: „a:) A mennyiben bizonyos önkényesen választott színösszetételeket fest a realisztikus 66 Czóbel Istvánná, i. m., Enigma 14—25., 68. 67 Kállai E., i. m., 82-85. 68 Mednyánszky László naplója. Szemelvények. 1960., 118. 69 MNG Gr. O. ltsz.: 1927-1473.8 70 MNG Gr. O. ltsz.: 1927-1451; a napló fedőlapjának belső részén. 71 MNG Gr. O. ltsz.: 1927-1410. 1. 72 Glatz A., i. m., 10-11. 73 Zmetáková D., Ladislav Medhánsky (Mednyánszky) 1852-1919 Kresby. Slovenská národná galéria, Bratislava, Zo zbierok SNG a regionálnych galérií na Slovensku. 1995. április-május Bratislava, 1995. szeptember-november Zvolensky zámok. Kiállítás katalógus. 74 Mocsaras táj, (Csatakos út, Táj). 1880 k., o. fa, 28x42 cm, MNG ltsz.: 50.441; Tiszai halászat, 1877-1880, o. v, 154,5x249,5 cm, MNG ltsz.: FK 7170. 347