A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Lilla: „Átfordítások és keresztezések” Gondolatok Mednyánszky László „művészetelméletéről”, valamint müveinek francia párhuzamairól

nyelén és a keréken megvillanó fáradt napnyugta fénye, a rögök, a bozót-szerű száraz fű, a kosár megfestése, az ég, a borongós hangulat, a horizont felfogása és a Mednyánszky Sír fölött című képrészlete közt számos párhuzamot találunk. Miilet Park legelő birkákkal: holdfényben (Leparc a moutors, clair de lune, 1861) című festménye szintén nagyon jelentős Mednyánszky későbbi szolnoki képei szempontjából. Maga a téma, a birkapásztor és a lapos, sík táj hangulata, a fogyó hold erős világító fénye, az ecsetkezelés, s annak optikai elérése, hogy hosszas „nézés" közben optikai hatásában egyre kivilágosodik, és eggyéolvad a kép, Mednyánszkynál is ismerős (Tiszai halászat, Itató

44

). A Kalászszedők (Les Glaneuses) című, 1857-ben készült Millet-kép hangulata, az ég homogén, kevés kékkel megvillantott szürkéje, a háttér füstjei, a föld megfestése, a hajlongó nőalakok fakókék szoknyája, szürke, felkötött köténye, a szürkés-kékes mellény és a kendők kék, vörös színe, de még a festmény ecsetkezelése is felfedezhetők lesznek Mednyánszky müvein. Millet technikájában is felfigyelhetünk olyan vonásokra, melyek szintén bátoríthatták Mednyánszkyt céljai elérésében; pl. a Normandiai tejesasszony Gréville-ben (Laitiére normande á Gréville, 1874) képén Millet fekete zsírkrétával, vázlatosan erősítette meg a nőalak kezét, lábát, papucsát, a Bergére et Tropeau című képen a barnával és a belekevert kevés zölddel olyan hatást ért el, mintha diófapáccal festette volna meg. Jellemző az is, hogy csak a fák törzsét vette bele a kompozícióba, s erősebb, rusztikusabb hatásuk miatt az ecset végével hangsúlyozta a vonalakat. A Gyepégető nő (La bruleuse d'herbes) című kép témája és hangulata, a tűznél ábrázolt nőalakkal ugyancsak előfordul Mednyánszkynál is.

45 Miután Daumier képeinek témái (elsősorban a munkásábrázolások) és technikája erőteljesen meghatározták Millet fejlődését, Millet műveinek Mednyánszkyra gyakorolt hatásában közvetve is érvényesülnek Daumier festészetének jellegzetes vonásai. Millet hatásáról szót ejt a festő húga is: „A nyarat itthon Nagyőrön töltötte, ahová mink is 6 évi távollét után végre hazajöttünk!!! László festett, a Tátrát járta, és ősszel a Zempléni Krajnyába ment, hol a sárguló bükkerdőket festette... Már akkor kezdett a Bithume-től szabadulni. Aztán vissza Párizsba, hol valamivel kényelmesebb telet töltött. Munkácsyval a télen többször érintkezett, úgy mint a szegény Paál Lászlóval, ki akkor már nem volt jól. Ezen a télen László nem készült kiállításra, csak nézett, és szakadatlanul dolgozott modell után. A nagy mesterek közül Millet monumentális parasztjaival hatott leginkább reá."

46 (A festő naplójában is találunk utalást erre: „Néhány Millet ihlette vázlat"

47

). Corot és Millet képeinek hangulatát Mednyánszky nem utánozni kívánta; inkább az ő műveik segítségével ismerte fel saját, akkori kifejezésmódjának lehetőségeit. Magas intellektusa és műveltsége révén „találkozott" szemlélete a francia festészet legnagyobbjaival (az előbb említetteken kívül a barbizoniakkal, majd az impresszionistákkal) - s ami még fontosabb, volt bátorsága és tehetsége hozzá, hogy ennek a kihívásnak, pályája kezdetén, meg is feleljen. Corot, Millet képeinek hangulata megerősítette saját tájfelfogásában, amely felfogás majd csak erősödik és differenciálódik (a barbizoniakkal való újabb kapcsolat és az impresszionistákkal történt találkozás nyomán) egyéni hangjának és stílusának kifejlődéséig. A tapasztalatokban gazdag párizsi tél után hamarosan haza44 Tiszai halászat, 1880 k., o. v., 154,5x249,5 cm, MNG Itsz.: FK 7170 T; Munkács vidékéről (Itató), 1891., o. v., 114x201 cm, MNG ltsz.: 55.849. 45 Sátor előtt, publ.: Schanzer i. m.,19.; Erdőalján, o. fa, 28,5x38,5 cm. 46 Czóbel Istvánné, i. m., Enigma 24-25., 62. 47 Mednyánszky László naplója. Szemelvények. 1960. 63. 342