A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Lilla: „Átfordítások és keresztezések” Gondolatok Mednyánszky László „művészetelméletéről”, valamint müveinek francia párhuzamairól

fejezési formáit tudatosan és programszerűen kereste. A naplókban rögzített gondolatai egyben dokumentumai e festészeti rendszer kialakulásának és fejlődésének. (így ezért folyamatos bejegyzései nemcsak saját művészeti útját és fejlődését dokumentálják, hanem azok valójában egy festő saját művészetére alapozott művészetelméleti írásainak tekinthetők.) Az elemzések során látható volt, hogy a festő egész életművében, beleértve természetesen naplójegyzeteit is, olyan eszmei párhuzamokra, illetve feltűnő hasonlóságokra találunk példákat, amelyek hátterében irodalmi, filozófiai, sőt történelmi, gazdaságtani művek, könyvek (és esetenként a bennük litografált képek) keresendők. (Ehhez kötődik tanulmányunk címe is: a Mednyánszky-életmű festészeti analógiáit és eszmei párhuzamait kutatva, a találkozások meglepő kereszteződései tárulnak fel előttünk - s a festő ezeket fordította át a maga nyelvére.) A naplókból kivonatolt egyéni festészeti elvek panteista világnézeten nyugvó teóriába rendszerezhetők, melynek ismétlődő alap-kifejezései a természet, a táj, a hangulat, a fény, a színek, a vég és a végtelenség. Annak ellenére, hogy az általunk eddig ismert naplókban - a preraffaelitákhoz, a magyar képzőművészetben pedig a gödöllői iskola működéséhez kötődő John Ruskin neve nem fordul elő, feltűnő a naplóbejegyzések ezen „leírásai" és Ruskin művészeti nézetei és társadalmi elvei közti hasonlóság. A Mednyánszky által rögzített megfigyelések és az angol esztéta, müvészetkritikus fejtegetéseinek összevetése során számos megfelelés (természet-megfigyelés, táj-elemzés, fényviszonyok leírása, stb.) mutatkozik. Ruskinnak a Modern Painters, I-V {Modern festők, I-V.) című munkájában kifejtett művészetelméleti gondolatai meghatározóak voltak az egész 19. századi festészet fejlődésére -nézetei olyannyira népszerűek voltak, hogy az első kötet 1843-ban történő megjelenését már 1846-ban követte a harmadik kiadás.

6 Ruskin számára fontos volt a klasszicizmus túlhaladása; bírálatában olvasható egyik kijelentése, mely szerint: „A tájkép-művészet sohasem tanított semmi jóra, semmi szentre; sohasem tárta föl azt, a mi rejtve, sem nem tolmácsolta azt, a mi homályos volt; sohasem éreztette velünk a világegyetem csodáit; sohasem indított áhítatra."

7 - Mednyánszky festészetének is az alapját képezi. Ruskint a Modern Painters I-V kötetében kifejtett nézeteinek a megalkotására William Turner festészete inspirálta. Turner De Ruskin és Mednyánszky szövegek összehasonlító vizsgálatát Turner Mednyánszky festészetén tapasztalható hatása is motiválta. Ez irányú kutatásaim rövid összefoglalása szerint: Ruskinnak az 1843 és 1860 között megjelent, Európa-szerte rendkívül népszerű, az egész akkori művészeti ízlést, esztétikai gondolkodást megreformáló Modern Painters {Modern festők), majd a Lectures on Art, 1870 {Előadások a művészetről), végül az Intő this Last, 1863 („Ezen utolsóig ")

8 című műveiben kifejtett eszméi és Mednyánszky művészetelmélete között jelentős megfelelések vannak. Mednyánszky és Ruskin természet- és művészetelmélete, illetve szemlélete közti hasonlóság még feltűnőbb a Turner- és a Ruskin-illusztrációk tükrében.

9 6 John Ruskin, Modern Painters I. első kiadás, 1843, Graduate of Oxford; 3. kiadás: 1846. Graduate of Oxford London: Smitch, Elder-Co., 65. Cornhill. 7 Geőcze Sarolta, Ruskin élete és tanítása. Budapest Athenaeum írod. és nyomdai R.-Társ. Kiadása 1903. 80. 8 J. Ruskin, „Ezen utolsóig" A politicai oeconomia alapelveiről szóló négy értekezés. Ford.: Ibos József, Budapest Franklin 1903. 9 Mednyánszky táj-leírásainak, valamint korai munkáinak a párhuzamait találjuk meg Ruskin Modern Painters című müvében. Ruskin részletesen ír a táj-szemléletről, a hangulatokról, a szín- és fényhatásokról, sőt pontos leírást nyújt magához a megfigyeléshez is. Leírásai között egyik legszemléltetőbb példa az erdei fák törzsének, a fák alatti fűcsomók, apró virágok ismertetése, miközben saját rajzaival és Turner müvei után készült metszetekkel illusztrálja előadását. Ezen illusztrációk és Mednyánszky ifjúkori fa- és virágtanulmányai közti 331