A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

R. Nagy József: „Gazdag volt az ország és boldog benne a nép!” Falusi munkáskolóniák lakóinak politika- és nemzetfelfogása Északkelet-Magyarországon

A Hofherr-Schranz gyár munkásai közül 1939-ben (!) baloldali jellegű szervezethez a dolgozók 42,4%-a, jobboldali vagy szélsőjobboldali szervezethez 48,8%-a tartozott.

42 A munkásság egészét azonban nem lehet általánosítóan megítélni a politikai aktivitással. A kolóniában lakó munkás, mint arra Peterdi Vera kutatásai rámutattak, nemigen politizált, még titokban is alig, mert „a biztos megélhetésért, a jó lakásért az apolitikusság elvével" kellett fizetni.

43 A biztos munkahely a legtöbbször elejét vette a politizálási hajlamnak. Az északkeleti térség kolonizált falusi munkássága ezen túl is egyedinek mondható abban a tekintetben, hogy semmiféle karakteres munkásmozgalmi eseményről, politikai szerveződésről nem tudnak a krónikák. Sem kommunista, sem nyilas organizáció nem nagyon létezett, de még az SZDP-nok vagy a szakszervezetnek sem voltak helyi szervezetei. Elsősorban ez azzal magyarázható, hogy Trianon után ez maradt az ország egyik legjelentősebb ipari régiója, s emiatt olyan monopolhelyzetet élvezett, ami az itt dolgozók munkáját nagyon ritkán tette bizonytalanná. Rézler Gyula, közvetlenül a II. világháború befejezése után írt tanulmányában a munkásosztály politikai terveit, annak múltbéli megnyilvánulásaira alapozva, a polgári rendszerrel való békés együttélésben látta megvalósíthatónak.

44 A munkások mind a múlt, mind a jelen viszonyaira vetítve is kiemelten fontosnak tartják, hogy politikával foglalkozzanak. Még inkább erősíti a választás elkötelezettségét az, hogy csupán 12%-uk nem tartja lényegesnek a politikai aspirációkat. A rendszerváltoztatás utáni évek nehezen követhető politikai történései a társadalom egészénél jóval kevésbé változtatták meg a munkásság tradicionális irányultságát. A vizsgált térség telepeire a nyíltan vállalt baloldaliság jellemző, hiszen egy lehetséges döntési szituációban a munkások 62%-a valamilyen baloldali tömörülést választana, s csupán 12%-a szavazna jobboldali pártra.

45 Mind a liberális, mind a kereszténydemokrata, esetlegesen szélsőjobb érdeklődés teljes hiánya jellemezte a falusi kolóniában lakó munkásságot. A vizsgált térség munkásszármazású lakói éppen ezért nagyon nehezen viselik el, hogy a választókörzetek régi járáshatárokat követő határhúzása miatt választásról választásra jobboldali képviselőt kapnak. Az egyértelműen baloldali preferenciájú kolóniák számarányukat tekintve kisebbségben vannak a környező falvak, kisvárosok jobboldali beállítottságú lakosságával szemben. „Itt Ormos, Rudolf vagy Ruda semmit sem tehet Edelénnyel meg a kulákfalvakkal szemben. Hiába kellene nekünk a munkás értékeket becsülő ember, csak a rövidebbet húzhatjuk, na. így is, úgy is valami kokárdás mélymagyart választanak meg. A pénzesek a pénzre szavaznak, nem a munkások embereire. " [férfi, 78 éves lakatos, Ormosbánya]. Jelentős volt ezzel szemben a politikai passzivitást mutatók aránya, mely 26%-ot ért el. Különösen annak tükrében magas ez a szám, ha az államszocializmus időszakát idézzük fel. A térség munkásainak 58%-a volt az MSZMP, vagy annak valamely elődpártjának tagja, 18%-uk pártfunkciót is betöltött. „ A kohászatban az úttörő élet után természetes volt még akkor a KISZ. Onnan meg már könnyen jött a párttagság. Sipp-supp, már be is léptél. " [nő, 61 éves elektrikus, Perecesj'. 42 Lackó Miklós 1989.36. 43 Peterdi Vera 1989.219. 44 L. Rézler Gyula 1945. 45 Ez a 2006. évben működő politikai pártokra vetítve a következő eloszlást eredményezné: MSZP 54%, FIDESZ 12%, Munkáspárt 8%. Más pártot a válaszadók annak ellenére sem jelöltek meg, hogy erre kifejezett lehetőségük lett volna. 320