A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Levente: Árpád-kori templom és temető Mezőcsát határában

3. ábra. Puszta-Csicske az első katonai felmérésben A megye első központja a borsodi földvár volt. A legújabb ásatási eredmények szerint ez a terület a 10. században már lakott, nyíltszíni település volt, az ispáni vár pedig a 11. században épült.

3 Borsod vármegye kezdettől fogva marchia, azaz határvármegye volt, északi határa egybeesett az országéval. A lelőhely területe az egykori Borsod vármegye délkeleti részéhez, a Mezőcsáti járáshoz tartozott, egyházigazgatási szempontból pedig az egri érsekség borsodi főesperességének fennhatósága alá.

4 A királyi, királynéi és hercegi birtokok főként Borsod megye délnyugati részén, a Bükk alján és a Sajó-Bódva összefolyásának vidékén helyezkedtek el, a kisnemesi falvak a várbirtokok csoportosulásánál, a Borsodi vár környékén illetve a Tisza síkságon alakultak ki.

5 A tatárjárás ezen utóbbi területen okozott a legnagyobb pusztásodást, az alföldi részen a települések majdnem 50%-os pusztulása feltételezhető.

6 3 WolfM., 2001. 193. 4 Kristó Gy, szerint az egykori Borsod vármegye területének déli határa eredetileg a Bükkaljánál húzódott, azaz nem terjedt ki egészen a Tiszáig {Kristó Gy, 1988. 397), Györffy Gy. szerint azonban a megye magában foglalta a Sajó alsó vízvidékét, a Bükk hegységet, illetve az alatta elterülő síkságot, egészen a Tiszáig {Györffy Gy, 1987. 735.). Ez a Tisza menti és bükkaljai terület Kristó Gy, szerint kezdettől fogva Újvár megye része lehetett, amely később, a borsodi vármegye terjeszkedése következtében került az utóbbi fennhatósága alá {Kristó Gy, 1988. 397.). Mezöcsát-Csicske dűlő ebbe, a kezdetben talán Újvárhoz tartozó részbe esik. Újvár az Abák szállásterülete volt, s eredetileg egy tömböt alkotott a mai Heves megyével, amit később szakított két részre a borsodi várterület expanziója {Kristó Gy, 1988. 399./ Kristó Gy. és Györjfy Gy. az Örsúr nemet tartja a terület ősfoglalójának (Kristó Gy, 1988. 399., Györffy Gy. 1987. 737.). 5 Györffy Gy, 1987. 742. 6 Györffy Gy, 1987. 743. 28