A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Boros László: Adatok Abaúj-Torna és Gömör és Kishont vármegyék 19. századi szőlő- és borgazdaságához

A táblázatból kitűnik, hogy 1900-ban elsősorban az 1-50 kat. hold földdel rendelkező kis- és középbirtokosok rendelkeztek beültetett szőlővel, s az ő tulajdonukat képezte a legtöbb elpusztult, elparlagosodott szőlőültetvény. A jelentős erőfeszítések, nagy anyagi ráfordítások, emberi szorgalom hatására 1910-re számottevően növekedett a szőlőültetvények nagysága. Az agrotechnika fejlődése, a gazdák jövőbe vetett hite meghozta a gyümölcsét (15. táblázat). 75. táblázat. A szőlő területe és részesedése a földalapból 1910-ben (Magyarországi Gazdatár alapján) Megye A szőlő területe (ha) Részesedése a földalapból (%) Abaúj-Torna 1231,2 0,51 üömör-Kishont 775,2 0,22 Zemplén 4891,2 0,91 Borsod 2261,2 0,79 Kezdett talpra állni hazánk szőlőtermelése, hogy négy év után az I. világháború és az azt követő trianoni békediktátum miatt ismét romokban heverjen. Abaúj északi részét, Gömör túlnyomó részét pedig elcsatolták hazánktól. IRODALOM Bél Mátyás é. n. Magyarország népének élete 1730 táján. Pest Boros László 1986 Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti része mezőgazdaságának néhány jellemző vonása. Földrajzi Értesítő, 35. 3-4., 313-336. 1994 Adalékok a Szikszó-csereháti borvidék történeti földrajzához. In: Simon István-Boros László (szerk.): Tanulmányok dr. Frisnyák Sándor hatvanadik születésnapja tiszteletére. Miskolc-Nyíregyháza, 115-176. 1999 A Kárpát-medence szőlő- és borgazdaságának történeti földrajza. Nyíregyháza, 304. Fényes Elek 1847 Magyarország leírása I—

II. Pest 1851 Magyarország geographiai szótára. Pest Feyér Piroska 1970 Szőlő- és borgazdaságunk történetének alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 407. Frisnyák Sándor 1995 Tájak és tevékenységi formák. Észak- és Kelet-Magyarországi Évkönyv 2. Szerk.: Boros Lászlő. Miskolc-Nyíregyháza, 287. Keleti Károly 1875 Magyarország szőlészeti statisztikája 1860-1873. Budapest 308