A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Boros László: Adatok Abaúj-Torna és Gömör és Kishont vármegyék 19. századi szőlő- és borgazdaságához

bora tokaji név alatt kél el." Cekeháza f.: „Bora igen jó." Hejcze f.: „.. .állandó asztali bornak legtöbbnek becsültetik a megyében." Erdő-Horváthi f.: „Jó borát különösen a kristály tiszta s felette állandó szín teszi nevezetessé." Torna vármegye: „Nagysága 10

799 D mf. Mívelés alatti földe 120 906 hold, s ebből 42 258 h. szántóföld, 8056 h. rét, 2832 h. szőlő, 1009 h. kert, 51 223 h. erdő, 15 528 h. legelő. Ámbár Torna Szepes vármegyével határos, még is már bort, a hidegebb vidékeken kívül mindenütt termeszt, jóságra nézve legelső a varboczi, mely kedves ízére, főkép különös jó zamatjára nézve a híres neszmélyi, somlói és szerednyei boroknál épen nem alább való." Szin f. „...igen jó bor." Varbócz: „...bora a leghíresebb magyarországi borokkal vetekedik." Gömör és Kis-Hont vármegyék: „Bor legtöbb terem a putnoki és serkei járásokban, sokkal kevesebb a kis-hontiban s rátkaiban, a felső járásban pedig érettlenül marad a szőlőfürt, ámbár Csetnek és Jolsva ebben sem akarna hátramaradni. Jó asztali borok a putnoki, ragályi, trizsi, keleméri, hubai, zubogyi, uzapanyiti, hajnácskői, zeherjei, balogi, alsópokorágyi." Csetnek: „...kereskedik rozzsal, borral, gabonával, sajttal, s végre fuvarozik." Putnok: „Nagy szőlőhegye jó bort terem." Rimaszombat: „Kereskedésének fő tárgyai: gabona, szalonna, bor, dohány, viasz, méz, vászon, szarvasmarha és ló." Bár a statisztikai adatok pontosodnak Fényes Elek munkássága nyomán, azért az egyes táblázatok összevetésekor nagyobb eltérésekkel is találkozunk. Ez csak részben írható a szőlőterületek valóban bekövetkező változásainak számlájára, vagy a bortermés időjárásától nagyon is függő évi ingadozásai rovására. Bizony az 1860-as évek előtt voltak bizonytalanságok a statisztikák készítésében. Pl. az 1855-ös és 1865-ös statisztikai adatok lényeges eltérést mutatnak az 1847-esekhez képest. 8. táblázat. A szőlő területének (kh) és részesedése az összes földalapból (%) 1855-ben Megye kh % Megye kh % Abaúj-Torna 8628 2,59 Zemplén 15 779 3,06 Gömör 1098 0,29 Magyarország 337 073 1,88 Borsod 6425 2,12 Statisztikai adatfelvételezés Az 1850-es, de különösen az 1860-as években minden területen jelentkező fellendülés szükségessé és lehetővé tett egy széles körű statisztikai adatfelvételezést. Az 1869-es hágai VII. Nemzetközi Statisztikai Kongresszus hatására a nemzetközi szőlészeti statisztika első részeként jelent meg Keleti Károly „Magyarország szőlészeti statisztikája 1860-1873" című összefoglaló munkája.

4 Alapjául szolgált többek között az 1853. évi császári pátens által elrendelt kataszteri felvételezés. Az összeírás során az országban 5845 községben találtak szőlőültetvényt, amely 912 633 birtokos tulajdonát képezte. Az abaúji szőlőtermelő településekre 1873-as adatokkal később kitérünk. Előbb, időrendi sorrendben a megyék 1865-ös állapotát tekintsük át (9. táblázat, 1. ábra). 4 Keleti K., 1875. 299