A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Alabán Péter-Csépányi Attila: Adatok a történeti Csépány község közép- és újkori történetéhez

2. táblázat: A népesség számának változásai Csépányon a 18-19. századbari Év/Fő 1700 1769 1787 1828 1846 1869 Év/Fő 50 172 299 450 540 591 Változás kb. + 244%* + 103,1% * = Becsült adatok alapján végzett számítás. A táblázatból jól kiolvasható tehát, hogy száz év alatt (1769-1869) a lakosság száma megháromszorozódott, sőt 1900-ra ismét csaknem megduplázódva már 965 fő élt Csépányon.

22 A Mária Terézia idején végrehajtott úrbérrendezés során 9 kérdőpontos kérdőívet küldtek ki a falvaknak, rákérdezve többek között az örökös jobbágyok számára, az adózás jellegére és - a vagyoni helyzetet felmérvén - a földek nagyságára. A Tóth János főbíró által Csépány községből visszaküldött válaszokból kiderül: a gazdálkodás jellege (háromnyomásos földművelés, melynek révén a határban 25-27-38 köblöt

23 lehetett vetni és 6-8 szekér szénát lehetett kaszálni), a földesúri szolgáltatások mértéke (kilenced, robot + dézsma-ajándék), valamint az, hogy a helységhez 3 és fél puszta tartozott (tulajdonosai: Losonczy József, Beretky Zsigmond és Bolyky Pál).

24 A források közül kiemelkednek a 18. század második felétől az egyházi kezelés alatt álló elemi iskoláról szóló jelentések. Az arlói római katolikus plébánia irattárában őrzött egyik ilyen jegyzék az 1840-es évek állapotát írja le részletesen. Eszerint az 581 fős (540: római katolikus, 31: izraelita) népességű településen Morvay János lelkész és Láczay Mihály idején alsó elemi tanoda (tanodái épület + kántori lakás) működött egy tanítóval (Németh András), 15 fiú és 9 lány katolikus vallású tanulóval (6-12 évesek).

25 Reformátusokat 1880-ig az egyházi névtárak (sematizmusok) sem említenek, arányuk a következő időszakokban is elenyésző. A falu nemzetiségi és vallási összetételére vonatkozóan azonban megbízható adataink csak a 19. század második felétől vannak. Vigyáznunk kell továbbá az ún. jogi állapotot mutató - korábbi - prestatisztikai forrásokkal is. Az 1715. és 1720. években végrehajtott adóösszeírás ugyanis egyaránt mindössze 4-4 jobbágy háztartást tüntet fel Csépány esetében

26

; többször is bírált adatait nem tekinthetjük ténylegesnek. Bár hivatalosan nem a II. József uralkodása idején lezajlott népszámlálást (1784-1787) tekintjük az első magyarországi népszámlálásnak, községsoros adatai a jogi és tényleges népességen túlmenően részletezik a nemek megoszlását, a családok számát és egyes kiemelt foglalkozásokat. Csépányon eszerint 1785-ben a már említett 291 fő 45 családot jelentett, míg a házak száma 36 volt a községben. A társadalmi rétegződést nézve 68 nemest, 2 polgárt, 10 parasztot, 10 polgár és paraszt örököst és 21 zsellért írtak össze.

27 21 A népességszám 1700-ból, 1769-ből és 1846-ból becsült adat (RáczL, i. m. 172.). Az 1787. évi adat a II. József által - katonai célból - elrendelt első magyarországi népszámlálásból, az 1828. évi pedig a Nagy Ludovicus-féle összeírásból származik {Nagy K.-Szegőfi A.-Tóíh R, i. m. 105.; ül. Helységnévtár, 1996. 169.). A táblázatban szereplő legutolsó adat az - immár a magyar statisztikai hivatal által végrehajtott - népszámlálásból származik (B.-A.-Z. megyei adattár, 1970. 260.). 22 Népszámlálás, 1904.442. 23 Régi gabona-űrmérték; Borsodban a kassai köblöt (83 liter) és a miskolcit (kb. 118 liter) használták elsősorban. 24 TóthR, 1991. 107-108. 25 Nagy K.-Szegőfi A.~Tóth R, i. m. 120. 26 Magyarország népessége, 1896.41,43. 27 Danyi D.-Dávid Z. (szerk.), 1960. 42-^3. 291