A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
Kunt Gergely: 18-19. századi körözőlevelek elemzése
Nyelven Besell Könyvbül tudOlvasni. 16 * Általában kitérnek arra is, hogy milyen az illető kézírása, így a szökött pénztárnokról feljegyezték, hogy vagyon ennek ékes apró német kéz-irása. 169 Ugyanakkor a szökött selmeci professzorról sem tételezhetjük fel, hogy nem tudott volna írni, legfeljebb csak nem tüntették fel. A forrás nyelvi színessége és szellemessége talán ott mutatkozik meg legjobban, hogy a beszédmódra hányféle jelzőt használ. így lehet friss, szapora, 170 lassú, lomha, pöszésen, közönséges, gyenge, lassú beszédű, lassú rekedező, gyermekes beszédű, vastag szavú vagy a 14 estendös Franczis Pál Besédében fölöttéb röhögő, 111 végül az egyik betyárról azt írják, hogy vékony kánya orrú az órán tunyogo besédü. 112 A legszebb példa arra, hogy ezt a nyelvi változatosságot mennyire jól kihasználták és alkalmazták, Sepris Judit személyleírása: szapora beszédű, nyelve szokásszerint beszédgyében kihajtó, káromkodó, az ember szemébe pör ölesében néző. 113 Élvezetes, hogy mennyire jól le tudták írni az egyéni beszédszokásokat: a besédközt sokasa vagyon, minha sipantaná a nyálát, örömest isik. 11 * Kalán János ki Kalán Joseffnek mintegy 10 estendös leánkáját megölte ösve vagdalta és holt szám hagyta... igen gyávának és szelídnek muttaja magát ha emberrel beszél leüti fejét az ember szemibe nem néz. 115 A beszéddel kapcsolatos szókincsnek külön részét alkotják azok a kifejezések, melyek az illető beszédbeli, de legfőképpen kiejtésbeli sajátosságait magyarázzák. Ezek alapján két nagy részre oszthatjuk a kifejezéseket. A táj szólásoknál már maga a kiejtés is árulkodik arról, hogy az illető honnan származott: ez gyakran igazolást is nyer, mikor feltüntetik, hogy hol született vagy hol lakik. Természetesen a bűncselekmény elkövetésének helyét e téren nem tekinthetjük mérvadónak, mert az e területektől távol is eshet. így Balogh Gergelyről, Szántó (Abaúj m.) prédikátoráról azt is megjegyzi a körözés, hogy Deákul és Magyarul Tokaji accentussal beszéllö. Olvashatunk ilyet is egy körözöttről: a magyar szót Czigányosan ejti, 11 *' egyedül magyarul beszél kit is hoszszassan ejt. 111 A másik csoportnál (így azoknál, akik csak kevésbé, vagy akcentussal beszéltek magyarul) megemlíti a szöveg, hogy melyek a leggyakrabban használt, a magyar nyelvtől eltérő szavai: mikor magyarul beszél majd minden harmadik szavába ezen idegen szót estette: eko, vityi. Külföldi egyházi személyt is köröznek, aki Deákul hibássan, Németül pedig tellyesseggel nemtud hanem Olaszul, és Francziául. Foga vicsorodva beszéli. 11 * Prunner Ádám is szökött szerzetes, aki a Deák 168 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXVIII/III/228/1771. 169 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e 55-59/1794. 170 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXVIII/I1I/626/1773. Osváth Mihály [...] szapora beszédű [...]fürtös gubában. 171 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXVIII/I/43/1748 [...] kalapot viesl, kódmeny Pruszkát, azonfelül hoszu viselet dolmány szűrt[...] 172 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXVII1/III/228/1777. 173 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXV1II/I/91/1754. 174 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXVIII/II/102/1755. 175 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXVI1I/III/256/1773. 176 B.-A.-Z. rn.Lt.IV.501/eXXVIII/11/145/1761. 177 B.-A.-Z. m. Lt. IV501/e XXVIII. IV: 355. 178 B.-A.-Z. m. Lt. IV501/e XXVIII/III/265/1773. Beszédében lassú Rekedezve ejti a Szót [...] haja rövid és szálul fel kunkorított szőke hajú Fekete Kamellot szőr gombokkal kereszúlt viseletes német Ruhában Hasonló Matériáju fekete üveg Gombokkal készült Lajblibával, fekete német Nadrágban, hasonló, Strimpfliben és Czipökbenjár. Papi Emberek módgyára, fején Pilissé vagyon borotválva, és Papi Nyakravalót, avagy Collaret visel. Augustinianus Flórentiábúl való. Mise mondó Papnak mondgya magát lenni, és valamint a Trinitariusok szokták viselni, ennek is a Nyakában Fejér szőr materibul való nyak vetője a vagy Scapuláréjá, az öv alá kötve melyen veress, és fekete Posztóbúi varrott Kereszt vagyon, és csak a Kereszt láczott ki a mellyen a Laibli alól. 277
