A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Kunt Gergely: 18-19. századi körözőlevelek elemzése

gár számára szinte áthidalhatatlan volt, ezért is olyan általános a birkabőr. A legolcsóbbak a görénnyel bélelt termékek voltak, ezek csak harmadannyit értek, mint egy kecske bőréből észült darab. A nemesek legvilágosabb elkülönítését célozta a valószínűleg német hatásra átvett rendelet azon pontja, mely elrendeli, hogy a tarsolyon a vármegye címerét hordják. Mivel Traizaizen János ...A Mentjén kívül jobb kéz felül két fejű Sas Czimer vagyon rézbül meg östözve... az oldalán rövid kardot visel.

135 A polgárság ugyan igyekezett a nemességet követni, de mivel jó részük német volt, így általában németesen öltözködtek. Egy forrás azonban megemlíti, hogy létezett ún. polgári uniformis; ennek a jelentése sajnos nincs pontosítva.

136 A polgárok gyakran viseltek topánkát vagy cipellőt, ezzel ellentétben a nemesek szinte mindig csizmát hordtak. Némely közülük jobban öltözött volt, mint egy átlagos nemes. Mivel a forrásban szinte alig találni rájuk vonatkozó adatot, így részletesebben nem tudunk a ruházatukkal foglalkozni.

137 4. Viselet és etnikum A ruhaleírás az esetek túlnyomó részében nem elég részletes ahhoz, hogy a nemzetiségek és a magyarok között különbséget tudjunk tenni. Természetesen vannak árulkodó ruhaelemek, melyek az illető származásáról tanúskodnak. Ezeket a viselettörténeti részben már tárgyaltuk. A magyar ruhakultúrára nagyban hatottak a nyugati, főleg az osztrák és a német hatások, ugyanakkor a nemzetiségek is átvették a magyaroktól egyes jellegzetes ruhadarabjaikat; így a tótok és az oláhok a rövid derekú inget és a bő gatyát. Az oláhokra vonatkozóan elég gazdag a forrás, de ezek a leírások sok újat nem hordoznak, mert szinte teljes egészében megegyeznek a magyarok viseletével. Egyáltalán nem sikerült olyan ruhadarabot találnom, mely kizárólag erre a népcsoportra lett volna jellemző. A románoknál a magyar ruhadarabok átvételére jó példaként szolgálnak a következők: Fodr Vaszil, aki... nem unitus Görög vallású... fekete közönséges magyar Süveg fekete Guba Fejér szőr avagy Daroitz osztó Nadrág Borjú bör czizma.

138 A szlovákoknál: Andrásnak hívattatik liptai tóth nyelvet beszéli... másik szín dolmányt és nadrágot néha Magyar csákós Süveget, de többnyire Molnár sapkát visel, jó Hegedűs; ....tót nemzet... magyar ruhában járván kék rongyos dolmánya és nadrágja fekete csákós süvege és ros fekete csizsmája lévén.

m Ha nem tüntetik fel az illető vezetéknevét, ilyen ritkán fordul elő, illetve vallását és esetleg születési vagy lakhelyét és a beszélt nyelveket, akkor csak a ruházat alapján képtelenség megmondani, hogy az illető mely nemzethez tartozik. A négy nemzetiség-meghatározó kritérium - vezetéknév, vallás, lakhely, beszélt nyelvek közül legalább kettőt, a vallást és a nevet, szinte mindig feltüntetnek; a beszélt nyelvet elég gyakran, a lakhelyet, születési helyet azonban meglehetősen ritkán. 135 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXVIII/III/245/1772. 136 SchramF. 1964.34. 137 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXVIII/III/252/1772. Volt rajta egy fehér színű goromba posztó felső köntös, zöld ujas flanel labli gombokai, mely alatt egy vörös posztó Zsebnélkül való lablit szokott hordani nem különben vala rajta stájerok módjára egy kék öv, fekete új bör német nadrág, kék, már pedig egy fehér gyapjú harisnya, magassan fűzött bakants, egy fekete paraszt kabátot elvitt. - Rácz Alkumovics Mátyás Pesti Polgár [...] Farkas bundában majd tsizmában majd topánkában jár, arany gyűrűt és Zsebre való órát visel. 1791. - Petroczky Márton Pest vármegyei alpári lakos gulyás ruhája szép uj magyar ing és lábravaló; sarkantyús tsizma, magyar süveg. Kemény L., 1919. 299. 138 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXVIII/III/259/1773. 139 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXV1I1/1/46/1748. 272