A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
Kunt Gergely: 18-19. századi körözőlevelek elemzése
társadalmi rangját tükrözte. Igyekeztek az előkelő alapanyag mellett a mentét a lehető legjobban díszíteni. A mente bélésének milyenségével, mint társadalmi fokmérővel, a későbbiekben még találkozunk. Arannyal, paszománnyal Nemes Borsody Ferenc 91 ennek egyik változata a ...gyöngygyös Anglia mente. 92 A gombot is igyekeztek rézből, sokszor ezüstből készíteni. A mente oly értékes volt, hogy sokszor Öröklés tárgyát is képezte. Mikor Komáromban a földrengés miatt a templom megrongálódott, hogy helyreállítsák, a nemesek levagdosták gombjaikat, így támogatva a templom újjáépítését. 93 A németektől először a városi rétegek legmagasabb rangúira szállt át a mente, majd a céhmesterekre és legényekre, s legvégül a legszegényebb nincstelen réteg között terjedt el. A béreseknél és a pásztoroknál csak a 17. század második felében jelent meg, legalábbis a különféle szerződések ezt tartalmazzák. A mente süllyedése a vizsgált korra már minden társadalmi réteghez elért. Kezdetben még tiltották, hogy mindenki hordja, hogy a pompás ujjas ne tegye az urat és parasztot egyenrangúvá. A mentéket hosszúság szerint két osztályba sorolták: a posztó téli mente a társadalom minden rétege számára elérhető volt. A rövidebb mente egyre jellemzőbb - de nem kizárólagos - ruhadarabjává lett a kis- és középnemességnek, majd a falusi elöljáróknak. A mentének különleges társadalmi szerepe is volt. így az inas a gazdájától kapta, a mesterlegényt pedig a családjától kapott mentében fogadták maguk közé a mesterek. A török kultúra mind a magyar szókincsre, mind a ruházatra nagy hatást gyakorolt. Török eredetű a dolmány is; mind szabásformáját, mind pedig nevét illetően. A török társadalomban is viselőjének rangjától és anyagi helyzetétől függött, hogy milyen anyagból és milyen hosszúsággal készült. A katona dolmánya, amelyet a hazai források janicsár dolmánynak neveznek, nagyban különbözött a civilekétől. A bokáig érő török dolmányt, mikor átvették a magyarok, folyamatosan rövidíteni kezdték, végül a magyar férfiöltözet jellemző alkotórészévé vált. A források kétféle dolmányt különböztetnek meg. Egyik fajtája a Németh Dolmány, melyet további két típusra tudunk osztani: a német újas dolmányra és a rövid újas német Dolmányra. Általános eltérés a közönséges magyar dolmányhoz képest, hogy ezek jóval rövidebbek voltak. Valószínűleg ugyanilyen német dolmány lehetett az is, melyről azt írja az egyik körözés, hogy Kék dolmány, melynek az ujaji igen igen rövédek, mivel ehlül a köpüny egéig elérnek. 9 * Természetesen a dolmány viselője mindig igyekezett, hogy a lehető legjobban kifejezze agyagi helyzetét. A 17. század végén mindent megtettek, hogy a közrend ne teljes mértékben vegye át a dolmányt. Legfőképpen alapanyagában szabályozták, így tiltották még a 18. században is, hogy aba dolmánynál drágábban járjon a nép, mert a posztódolmány kifejezetten nemesi kiváltság volt. Az aba durva posztóféle volt, régebben többféle minőségű is, de a 17. századtól kezdve csak a silány fehér posztót jelölték ezzel a névvel, ezért nem találni a körözések között sem így. A köznép dolmánya kék Raffábol való vagy abából. A lajbit, vagy másik nevén pruszlikcí is német hatásra vettük át. Főképpen német szabók állították elő. Akad olyan személyleírás is, mikor a két mellénytípus, a lajbli és a pruszlik egy öltözéken belül szerepelt: veres leibli vörös karton pruszlik, tehát valamilyen 91 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXVIII/III/272/1774. Nemes Borsody Ferenci Kalvinistabul lett Pápista [...] beszédében lassú Rekedezve ejti a Szót kék mentéje Vörös Rókára, Sárga sima; Ruzsás, Rész a Gombokra, kék sinorral hányat Ranczra valort, fekete Kalapja, és kék viselt ujas kepenyege vagyon neki. 92 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXVIII/1/47/1747. 93 FélK, 1962.321. 94 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXVIII/I/55/1749. 265
