A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Kunt Gergely: 18-19. századi körözőlevelek elemzése

katonai előjoggal rendelkező területeket is megillette ez az előjog, főleg a kun vidékeken. Később a süveg szót teljesen elhagyták, és már csak a csákó kifejezést használták. Több süvegtípust is megkülönböztettek. A tót, kun, kozák süvegektől élesen elkülönült a közönséges süveg: általában abban különbözött más típusoktól, hogy sajátos bolyhos anyaga volt, melyet nemezelés során nyert el. Erről kapta a többi nevét is, mint szirmos, barkás süveg. A kalpagra, kalapra csak néhány utalást találtam: Kalpagforma teli süveget visel. A kalpag alapvetően abban különbözik a süvegtől, hogy a teteje lágy szőrmével van bevonva, amely zacskósán visszahajlik: szőrös börböl készült kétrétű süveg, melynek külső rétjét le lehetett húzni a fülre

6

* Ez az a süvegforma, amelyet sajátosan magyarnak tartottak. Ujjas flanel Laibliban, belső vörös kissebb Laibliban, fekete Bárón Bör Lengyel Sövegben, Fekete haját föl konkoritva Paróka modgyára Viseli lengyel süvegben

69 szöktek el, írják a körözvények. Ezt a magyar süvegformát határozottan elkülönítették az ún. lengyel süvegtől, melynek posztó teteje, lapos karimája volt, s nem csak elöl - mint a magyar csákós süvegnél -, hanem hátul is behasították. Valószínűleg egy ilyen süvegnek viselése nagy szerepet játszott abban, hogy a körözöttről azt írják, hogy lengyel módra viseli magát

10 Míg a főnemesség és a nagyurak daru- és kócsagtollas süvegekben örökíttették meg magukat, addig a köznép pipát tartott süvegének karimájában, és, hogy a divatot kövesse, szerényebb madártol lakkal ékesítette a fejfedőjét. Az egyik körözvény szerint nemcsak pipát, tollat tartottak a süvegben: A levele pedig kondás süvege mellett el rothadt úgy vallja, tehát a Passportot is itt tartották, mint fontos okmányt, valószínűleg a pipához hasonlóan a süveg magasan felhajtott karimájába tűzve (valószínűleg azért, mert nem volt zseb a ruházaton).

71 A forrás az írnok és a rab beszélgetését, vagy - szakszerűbben fogalmazva - a rab kihallgatását örökíti meg néhány sorban. Ilyen párbeszédes körözőlevélből összesen kettő akadt. A nyugati hatásra átvett kalapot kezdetben árnyéksüvegnek nevezték, mert a süvegnek volt karimás, ellenzős, így árnyékot adó változata. A süveghez képest, mely sok díszítést, cicomát nem engedett meg, a különféle kalapviseletek és díszítések sokkal jobban tükrözték az egyén anyagi helyzetét és ritka esetben még nemzetiségét is. Gramméi Ferenc szökött mesterről nem csupán a neve és a város neve, ahonnan szökött, hanem viselete is elárulja azt, hogy német: borjúbőr sarut és három szegletü fekete kalapot viselt.

72 Mint ahogy már korábban említettük, ez kifejezetten német viseleti 68 Lőrinczy É.-Hosszú E, (szerk.) 1979. 79. 69 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXVIII/II/209/1770. 70 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e 5559/1794/28429. 71 B.-A.-Z. m.Lt.IV.501/e XX VIII/I V/296/1780. Hát mikor és hogyjöttélaz Regementül? -A Kapitány adott Levelet. - Hol atta a Kapitány azon Levelet s hol az a Levél? - Cseh Országban, a Levelem pediglen a Süvegem ellett. - Mikor jöttél Cseh Országbul? - El múlt Oszel. - Hogy hazajöttél hová mentél és hol tartózkodtál? - Egerben. - Kinél? - Tacet /== Hallgat]. - Egerbül hová mentél? - Egyik Kondástul más Kondáshoz jegyesien Lossonczy Úr Kontássnál voltam. - Hát onnan hová mentél? -A Káptalan Nyájjához Bátorban. - Mit csináltál ott? - Mint bojtár szolgáltam de csak végi felé a makkol tatásnak. - Az előtt hol szolgáltál? - Amássy Úr Nyájja mellett, ismét Törtelyen Eejervári Urnái, Hevesen pedig Csörgő Mihály Urnái de mindenütt csak Bojtárkodtam. Sándor Mihály Gömör Vármegye Rabjának le rajzolása: Heves Vármegyéből ugyan Heves nevű Mező Városbul Mondgya magát lenni [...] mint egy 27. Estendös, Gesztenye szinü Mendenfelé Széllely függő hoszas haja szökis hegyesfeir bajsza [...]földre le szögező kék szemű, Alkapczának végen most szökő kis sakáll igen kevés... hoszu Kondás ócska csuhában, kondás ingben... mondja magát T. Gyulay Sámuel Regementbeli Ablicentiatusnak lenni... A levele pedig kondás süvege mellett el rothadt úgy vallja. A magyarság körében leginkább a föveg vagy süveg terjedt el, ezt a szót csak a 16-17. századtól kezdtük el használni. 72 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXVIII 1790/208. 260