A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Spóner Péter: Borsod vármegye 1770-es limitációjának kerékgyártó-árszabása

Rft rk Közép szerű olyan faert 50 Kisebert amely 2 ló után való 30 Egy pár görbe kotsi oldalért széles karfákkal 2 Első soroglyaért 60 Egypár görbe kotsi oldal de gömbölyű karfákkal 1 30 Kalmároknak vagy Land kotsisoknak való legnagyobb soroglyaért 60 Egy kapa vagy fejsze nyélért 5 Béres ökör után való szekérben levő kerekért 1 13 Egy alab való szekér kerekért melyet a szegény emberek 1 Szoktak 4 ló után való vas ala... leg nagyob legeröseb kerek 1 Alab való kerek 85 Lógó kotsiba hattúsó vagy első kerék 1 Egy folyó be tereléseért 8 Egy pár hámfa 10 Egy fürkész hámfa nélkül 11 1/2 Egy lőcs 11 1/2 Egy vankus 11 1/2 Egyfergetyű 15 A megye árszabásai, mint fentebb utaltunk rá, már a 17. században

20 is tartalmazták a szakma készítményeit, de egészen a 18. század közepéig általában csak néhány árucikk nevével találkozhatunk visszatérően. Ezeknek az árszabásoknak a legfőbb sajátossága, hogy amellett, hogy mindössze 6-10 termék árát tüntették fel,

21 nem találunk köztük kész kerekes jármüvet. Kizárólag csak a járművek alkatrészeinek, mint a béres szekérbe való kerék, egy pár szekér kerék vagy egy keréktalpa,

22 illetve ezek mellett néhány mezőgazdasági eszköz, mint a borona és eke árát olvashatjuk. Fizetőképes kereslet híján teljesen hiányoznak belőlük a magas szintű szakmai tudást igénylő, elsősorban a polgári élet és a távolsági kereskedelem járművei és azok alkatrészei. A termékskála egyértelműen arra utal, hogy a borsodi, így a miskolci mesterek szinte kizárólag a helyi piacra termeltek és elsősorban olcsó, a paraszti társadalom igényeit kielégítő termékeket állítottak elő. Gyökeres változás a 18. század második felében következett be, melyet a bemutatásra kerülő 1770-ben kiadott árszabás adatai is híven tükröznek. Az első pillantásra is szembetűnő, hogy a termékek száma ugrásszerűen megnőtt. Az árszabásban 73 különböző jármű, alkatrész és mezőgazdasági eszköz megnevezése található, azaz több mint hétszeresére nőtt a termékek száma az 1739-es árszabás adataihoz képest.

23 A 18. század eleji árszabásokkal szemben ebben már zömében kerekes járműveket és azok alkatrészeit találjuk, a mezőgazdasági eszközök aránya jelentősen visszaesett. Először találkozunk megyei árszabásban csézával, ezzel a tipikusan a régióra jellemző könnyű lőcsös kocsival. A limitációban a járműnek hat típusát különböztették meg, köztük volt két-, illetve négykerekű változat is. 20 M.IV.A.501/b.Mat.XVI.Fs.I.Fr.7. 21 A 17. században legtöbb termék megnevezését - tízet - az 1706-ban Miskolcon kiadott árszabásban találjuk, melyet 1739-ben ismét változatlan formában megerősítettek. B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 501/a. 15. köt. 55-56. pag.; B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 501/b. Mat. XVI. Fs. I. Fr. 64.; Spóner R, 2005., 163. 22 B.-A.-Z. m. Lt. IV A. 501/a. 15. köt. 55-56. pag. 23 Spóner P., 2005. 163. 245