A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Hazag Ádám: Miskolci mészárosok a 18-19. századi árendás szerződések tükrében

fizetni, különben „tellyes hatalmat adunk az T. Földes Uraságnak, hogy az fent ki tett summát tulajdon hatalmával rajtunk meg vehesse ".

35 Külön kell beszélnünk azokról az esetekről, amikor egy-egy csoport Miskolc összes mészárszékét bérbe vette. Ilyennel találkozunk 1759-ben, amikor a mészároscéh 3 évre, évi 1500 rft-ért árendába vette a város összes székét. A szerződésben kikötötték, hogy a céh tagjai felelősséggel tartoznak a társak fizetőképességéért, valamint azt, hogy a városban ezentúl csak ők mérhetnek ki húst, a külső mészárosoknak ez a tevékenység ezentúl tilalmas legyen.

36 Ezen eset után ilyen teljes körű szerződéssel egészen 1826-ig nem találkozunk, ekkor azonban kétszer is: 1826-ban és 1832-ben is bérbe adták Miskolc összes mészárszékét. Ezekben az esetekben azonban nem mint céh szerződtek a diósgyőri uradalom képviselőjével, hanem itt már különálló személyek társasága szerepelt.

37 A források alapján azonban nemcsak az árendás szerződések formáját és jellegzetességeit tudjuk megfigyelni, hanem ezek alapján sok más tényre is fény derül. Nyomon követhetjük például a Miskolc városában lévő mészárszékek helyét, változásait, valamint találunk új mészárszékeket, melyeknek épülését pontos időhöz is tudjuk kötni. A tárgyalt időszakban a székek már nem régi helyükön, a városháza előtti téren álltak, hanem döntő többségben a piacon voltak találhatók. A piac utcán több mészárszék is helyet kapott, sok forrásban előfordul a piacon található egy fedél alatt lévő négy mészárszék, melyeket a bérlők külön-külön, vagy akár többen összeállva egyben béreltek ki. Ezek közül sokszor találkozunk Kóser mészárszékkel is, itt tehát mind zsidó, mind keresztény mészárosok működtek egymás mellett. Szintén a piac utcához tartozott a volt Paulinusok házának nevezett épület, amelyben szintén működött mészárszék. Sok esetben találkozunk a piac sarkán álló Három Rózsa fogadóval, amely mellett szintén található volt egy mészárszék. Ezek mellett több más mészárszéket is találunk Miskolcon, 1809-ben találkozunk először A Szepessy fundus végén, a Szinv a folyásánál lévő mészárszékkel, melyet egymás után két alkalommal is Rótth József zsidó bérelt. Ez esetben még nem lehetünk biztosak abban, hogy újonnan épült, de több példát találunk új mészárszékek létrejöttére. Érdekessége az újonnan felbukkanó két helynek, hogy mindkét esetben 1811-ben adják először bérbe a székeket, tehát ez idő tájt épülhettek, az egyik „azon Új Mészárszék... mely nem régiben Miskolcz Városában az Serházon alól lévő Kútnál az úgy nevezett Varga Szögbe fel állítatott... ",

38 míg a másik „azon Új Mészárszék... mely nem régiben Miskolcz Várajjában a Piacz utzzán alól az úgy nevezett Talián fundusnak által ellenébe fel állítatott... "

39 Ezen adatok tükrében feltételezhető, hogy ebben az időben az addig létezett húsmérések mellett szükség mutatkozott további székek felállítására is. Szerencsére nem csak miskolci mészárszékekről olvashatunk, hanem egy-két esetben olyan környékbeli helyek is előfordulnak, melyek szintén a diósgyőri uradalomhoz tartoztak. Ilyen az 1795-ben Rothman Sámuelnek árendába adott Paraszanyai Kortsma és mészárszék, illetve a radistyáni és varbai mészárszékek,™ illetve ugyanilyen keltezéssel Vajda Mihálynak a Kiss-Győri Kortsma és mészárszék.

41 35 HOM. HTD. Ltsz. I. 76. 16. 15. 36 HOM. HTD. Ltsz. I. 76. 16. 22. 37 HOM. HTD. Ltsz. I. 76. 16. 31. ül. Ltsz. I. 76. 16. 18. 38 HOM. HTD. Ltsz. I. 76. 16. 19. 39 HOM. HTD. Ltsz. I. 76. 16. 1. 40 HOM. HTD. Ltsz. I. 76. 16. 3. 41 HOM. HTD. Ltsz. I. 76. 16. 4. 235