A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Gulya István: Az ács-, tetőfedő- és bádogosmesterség Északkelet-Magyarországon a 16-19. században

igyekeztek behozni. Csökkenő béreik azonban a legényeket is arra ösztönözték, hogy inkább kontárként dolgozzanak, semmint a céhek kebelében, hiszen így jobban megtalálták a számításukat. A 19. század második felében a céhek taglétszáma stagnál vagy csökken, a korábban mesterségesen alacsonyan tartott mesterszám ekkor már a céhek hanyatlásának tüneteként nem növekszik. Az 1872-es ipartörvény a korlátlan iparszabadság bevezetésével felszámolta a céhes kötöttségeket. A miskolci céh tagjai nehezen fogadták el a céhek felszámolását, 1876-ig tartanak - igaz, ritkán - céhgyűléseket és pénzért szegődtetik a tanoncokat.

64 A céhek felszámolása után a térségben egyedül Kassán alakult ipartársulat, ennek ellenére a század végére az építőszakmák létszámban és teljesítményben egyaránt a virágzás jeleit mutatják. Korszakunk végén megjelennek az építési vállalkozók, olyan tőkeerős szakemberek, akik bármikor képesek rugalmasan alkalmazkodni a megrendelők igényeihez, képesek beszerezni az építőanyagokat, vagy akár azok kereskedelmét is kézben tartják, és saját maguk már nem végeznek fizikai munkát, csupán a szervezéssel és az ellenőrzéssel foglalkoznak. Az építőszakma a századfordulóig tartó konjunktúrától fűtve soha nem látott virágzásnak indul a térségben, a városok legtöbb középülete ebben az időszakban épül. IRODALOM Bartócz József 1976 A fa és kő mesterei. A magyarországi építő céhek. Budapest Bodó Sándor 1972 Miskolci nemesi ház építése 1783-ban. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. 45-51. 1975 Céhes mesterek, landmajszterek és kontárok Észak-Magyarországon 1872-ig. Ethnographia LXXXVI. 537-549. Eri István-Nagy Lajos-Nagybákay Péter 1975-76 A magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának katasztere I—

II. Budapest, 1975-1976. Détshy Mihály 1963 Munkások és mesterek az egri vár építkezésein 1493 és 1596 között I. Az Egri Múzeum Évkönyve, 173-203. Eger 1989 Sárospatak vára és urai 1526-1616. Sárospatak, 1989. 1995 A tokaji vár története. Tokaj. 1995. 1996 Sárospatak vára a Rákócziak alatt 1616-1710. Sárospatak Domonkos Ottó-Nagybákay Péter (szerk.) 1992 Magyarország kézművesipar történetének válogatott bibliográfiája. Budapest Frecskay János 1912 Mesterségek szótára Budapest, 1912. (Hasonmás kiadás Budapest, 2001.) Gulya István 2005 A kőműves- és kőfaragómesterség Északkelet-Magyarországon a 16-19. században. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLIV. Miskolc, 127-153. 64 HOM. HTD. I. 76. 9. 2. 226