A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Gulya István: Az ács-, tetőfedő- és bádogosmesterség Északkelet-Magyarországon a 16-19. században

cserepes), közben pedig megjelent a nagyobb építkezéseken a bádogosszakma. Ez a szakosodás persze nem jelentette azt, hogy ügyes kezű ácsok nem készítettek volna továbbra is asztalosmunkákat, nem raktak volna zsindelyt vagy cserepet, csupán arra utalunk, hogy eredetileg az ácsmunkát végzők feladatai közé tartozott ezen szakmák tevékenysége. Hasonlóképpen az ácsmunkához jól értő molnárok - főként az uradalmakban - egészen a 19. századig gyakorta mindenféle famunkát elvégeztek.

18 A területünk északi részén fekvő királyi városokban (Kassa, Eperjes, szepesi városok) a gazdag polgárok már a török korban lehetőség szerint kőházat építtettek maguknak, a borsodi és alsó-zempléni mezővárosokban azonban csak a 18. századtól kezd elterjedni a kőépítkezés a magánszemélyek körében. Miskolcon - a tehetősebbeket kivéve - a városi lakosság többsége fából, paticsból, vályogból, illetve ezek kombinációiból álló lakóházakban lakott. A házak tetőzete zsúp-, nád- vagy zsindelyfedéssel készült, a cserép csak a 19. században jelent meg Miskolcon. Az építészeti kultúra korábban vázolt okok miatti elmaradottsága és az alacsony kereslet miatt Miskolcon és a térség mezővárosaiban alig akadtak építőmesterek, az ácsok szinte csak a nagyobb uradalmi és középítkezéseken kaptak munkát.

19 Miskolcon a diósgyőri koronauradalom, a püspökség, a város és a megye építkezésein dolgoztak elsősorban ácsok. A 18. század első évtizedeiben alig néhány mesterember működik a városban, az ácsmunkák jelentős részét még faragó molnárok végzik: pl. 1716-ban faragó molnárok készítették az avasi templomtorony faszerkezetét,

20 a vármegyei börtön építkezésén több molnár is részt vesz 1757-60-ban.

21 A püspöki birtokokon folyó építkezések számos külföldi mesterembert vonzottak Egerbe és környékére, akik Miskolcon is megjelentek.

22 1756-ból ismerjük Vilthinger Illyés egri ácsmester nevét, aki az említett vármegyei börtön építésének első szakaszában végezte az ácsmunkákat legényeivel. A többi itt dolgozó ács (Millis Mihály, Hampel Kristóf, Zsatkay Mihály, Friman Ferenc és legényeik) nem szerepel az összeírásokban, ezért feltehetőleg szintén nem miskolci lakosok.

23 Velük dolgozott 1758-ban Gottfried Stephan bádogosmester, aki ereszcsatornát és tetődíszítő elemeket készít az épülethez.

24 A 18. század második felétől a nemesek és a kereskedő polgárok is egyre több megrendelést adnak az építő szakembereknek.

25 Számuk gyarapodását jelzi, hogy az 1770-es adóösszeírásban 12 ács- és 2 bádogosmester szerepel.

26 Érdekes ugyanakkor, hogy mind18 Kézművesség 1991. 201., 439^40. 19 Bár 1673-ban Strasoldo császári tábornok az ónodi vár kapuinak megerősítésére rendeli a miskolci fával dolgozó mestereket (ácsok, faragók?) és a molnárokat, pontos adataink nincsenek számukról és tevékenységükről. Gyulai 1998. 311-312. 20 Veres 2000. 348. 1732-ben 6 molnár szerepel az adóösszeírásban: Antoni János, Kussán János, Molnár András, Nemes András (csabai molnár), Kúcsár János, Molnár Péter (pap malmán molnár), közülük néhányan feltehetőleg ácsmunkát is végeztek. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/f. 9. dob. adóügyi összeírások 1732-1755. 21 1757: Molnár András, Gönczi Molnár János, 1758: Molnár Mihály, Gönczi Molnár János, gerendákat faragnak, zsindelyeznek. 1760. Láng János molnár szervezi és bonyolítja Tokajból szálfák szállítását. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 508/a. 4. dob. 47. Borsod vármegyeháza és tömlöce körül munkálkodó mesteremberek fizetési listája, és B.-A.-Z. m. Lt. IV 508/a. 5. köt. A tömlöcépítés költségeinek naplója 1756. 22 Pl. 1708-ban Egerből fogadott mesterek faragnak a város részére akasztófát. Veres 2000. 348. 23 B.-A.-Z. m. Lt. IV 508/a. 4. dob. 47. Borsod vármegyeháza és tömlöce körül munkálkodó mesteremberek fizetési listája 1759., és B.-A.-Z. m. Lt. IV 508/a. 5. köt. A tömlöcépítés költségeinek naplója 1756. 24 B.-A.-Z. m. Lt. IV 508/a. 5. köt. A tömlöcépítés költségeinek naplója 1756. 25 Pl. 1772-ben Rósa György görög kereskedő az általa bérelt házban felújítási munkákkal bízza meg Joseph Oppenrieder ácsmestert és Joseph Perghoffer zsindelyezöt, Komáromy 1956. 77.; 1783-ban nemes Tőrös Tamás Joseph Oppenrieder ácsmestert fogadja fel épülő háza munkálataihoz. Bodó 1972. 48. 26 Veres 2000. 336. 220