A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Gyulai Éva: A kassai és Abaúj vármegyei szabócéhek a 16-19. században. Topográfia és források

15. századi kassai német hagyományt, hiszen papi köntös, miseruha, szerzetesi csuha, női viselet, polgári öltözék, nyeregtakaró és sátor mindkettőben szerepel. A mesterremek-listát 1691-ben is összeírta a céh (szabásminta nélkül) „régi eleinktűi megmaradott remek vagy matéria" címen azért, hogy ha az „ifjú mester az nemes céhben be akarja magát adnia, minemű remeket minden fogyatkozás és hiba nélkül csináljon" (7. kép).

92 Az előírás szerint a szabásrajzot is a legénynek kell elkészítenie, s a lista tartalmazza a 18-féle remek megnevezését, illetve azt, hogy a viselet milyen és mennyi textíliából készüljön. A kassai szabók mesterremeke, 1691

93 1. Parasztembernek való köntös és csuklya (12 sing szűrposztó) 2. Ráncos papi köntös vendéggallérral (9 sing pernis) 3. Paraszt asszonyembernek való hatráncos szoknya (7 sing baraszlai) 4. Sima pap köntös, merő gallérú (8 sing pernis) 5. Pap subica, derékban metszett (5 sing pernis) 6. Doktor palást, csuklya vagy kapucin (18 sing pernis, 44 sing tafota) 7. Pofljgár hacoga vendég gallérral (7 sing saját szövet) 8. Palgár asszonyembernek ékes szoknya és nyakruha, városi mente aljával és ráncos palást (20 sing saját szövet) 9. Leánnak ékes sváb szoknya, előkötő aljával, vállával (5 sing pernis, ujja alá 10 sing tafota) 10. Vitézlő embernek a mezőre sváb köntös, lóra való öltözet és zászló (28 sing bakacsin) 11. Sátor két gombra (225 sing titol) 12. Polgárnak udvarhoz való nyeregkápa (5 sing pernis) 13. Hintára, kocsira való ékes fedél (20 saját szövet) 14. Polgárnak való korcsvágy és nadrág (3 'A sing saját szövet) 15. Püspöknek való ékes skófia (1 'A sing bárson, 2 'A sing tafota) 16. Ékes városi köntös (7 sing gránát) 17. Nemesasszonynak ékes kis suba (4 sing kamuka vagy atlac) 18. Ékesjánker (6 sing saját szövet, 14 sing tafota) A kassai mesterremeket a céh 1760-ban készült mintakönyvének tanúsága szerint is változatlanul kellett szabni, pedig a divat már régen nem a 17. század eleji formákat diktálta, ami a céhes ipar rugalmatlanságára, illetve a hagyományok túlzott tiszteletére mutat. A 16. századi nyugati divat maradványa, a derékban szabott korcovágy és a hozzá való buggyos nadrág nemcsak az 1691. évi listán, hanem a 18. századi mesterremek-rajzok között is szerepel (8. kép). Különleges kassai remek a „doctor köntös", melyet mezővárosi szabók nemigen készítettek, a nagyszombati egyetemen azonban már a 17. században avattak doktorokat, s Kassán is volt jezsuita főiskola, illetve egyetem. A doktori palástot 18 sing sájából, vagyis gyapjúszövetből és 48 sing tafotából varrták, az utóbbi minden bizonnyal a béléshez szükségeltetett (9. kép). Papi köntösből is négyfélét készítenek, szerzetesnek, protestáns lelkészeknek és katolikus papnak, sőt a püspöksüveg (skófia) is szerepel a remekek között. A céhek gyakorlatában az utánpótlás nevelése és a minőség biztosítása szorosan összetartozott, csak a remek elkészítése tett valakit igazi szabómesterré. Az ügyesebb szabót azonban már legénykorában megkülönböztették, s a mesterek is egyre gyakrabban specializálódtak a munka nehézsége és jellege szerint. 92 Kassa, 1691. jan. 13. VSMCAM. Krajőiri P. ő. 503. 93 VSM CA M. Krajőiri P. ö. 502. Közli: Domonkos 1997. 37-38. pp. 205