A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Gyulai Éva: A kassai és Abaúj vármegyei szabócéhek a 16-19. században. Topográfia és források

vásárolta. A kassai céh még 1737-ben is fogadkozik, hogy senki mástól, csak a gombkötő céhtől veszi ezentúl a kellékeket.

31 A szabók mesterségéhez szorosan kapcsolódott a posztónyírők tevékenysége. A nyírok nem tévesztendők össze a kassai és jászói céhlevélben

32 is említett posztómetszőkkel (pannicidi), akik csak felszabták a posztóvégeket, de ruhát feltehetően nem varrtak. A posztónyírők a durva posztó bolyhát súlyos nyírőollóval távolították el, s míg a legtöbb korai szabócéhben ezt a müveletet a szabómesterek végezték, Kassán a mesterség és specializáció magas fokára jutva, külön társulatot alkottak a nyírok. 1603-ban Barbiano Jakab Belgiojoso d'Este grófja kassai kapitány jelentésében a 25 önálló kassai céh között a szabók mellett a posztónyírők társulata is szerepel.

33 Céhük csak pár taggal működött, a céhmester ekkor Nyírő György volt, legény azonban ekkor nem tevékenykedett a céhben, a mesterek belépéskor 3 Ft-ot fizettek a céhládába. Árszabásuk szerint többféle posztót nyírtek, a londis nevű posztó singjét 4, a karazsia singjét 2 dénárért nyírták. Bíróválasztáskor 1 Ft 50 dénárt fizettek a városnak.

34 Egy 1635-ből való kassai árszabás szerint a kassai nyírok egy skarlát posztó singjét 6 dénárért nyírtek, míg a karasia csak 2 dénárba került, de foglalkoztak fodorítással is, vagyis a régi ruhák felújítása is az ő dolguk volt, mégpedig úgy, hogy a ruhákat kifordították, kartolták s úgy nyírtek. A nyírok egy része e szerint, akárcsak a szabók foltozással és átalakítással foglalkozó képviselői, a javító-szolgáltató ipart művelte. 1633-ban Kassán 25/20 dénárért fordítottak és nyírtek „egy öreg ó mentét és egy ó dolmányt".

35 A posztónyírés eszközét, a nyírőollót a 17. században nem gyártották Magyarországon, amint a szabóolló és egyéb fémeszközök nagy része is osztrák, stájer késes manufaktúrákból származott. 1633-ban a kassai nyírőcéh tagja, Nyírö János mondja el a tanács előtt, hogy bécsi nyíröollója § Ft-ba került, sőt a köszörülése is 75 dénár.

36 Mivel az ollókészítés, mind a szabóolló, mind a nyíröolló, akár az ősi nyerges, akár a középkor végétől divatba jött csuklós olló kikovácsolása precíz kézmüvesmunkát igényelt, Magyarországon a késes iparosok alig gyártották a szabók és nyírok legfontosabb, jelvényükké is vált munkaeszközét, Kassán azonban a késesmesterek a rézmüvesekkel és órásokkal együtt alkottak céhet.

37 Bár a tü is általánosságban importáru volt a kora újkori Magyarországon, tügyártás bizonyosan folyt Kassán, hiszen a 17. században tügyártó céh működött a városban.

38 A szabók mestersége nem kívánt meg olyasfajta szegregációt, mint például a tímároké, illetve más, nagy vízigényü szakmák gyakorlása, Kassán azonban a 17. század elején több szabó egymás melletti házban lakott: Szabó Péter, Kecskeméti Szabó Balázs, Szabó András, Szabó István, Szabó Lőrinc, Szabó Miklós.

39 A kassai céh a törökkorban, amikor Kassát is erőddé építették át, a város katonai védelmében is részt vett, a várfal keleti oldalán épült ki a Szabók bástyája, ahová a céh mestereit helyezte a katonai irányítás. 1557-ben a szabók bástyáján 6 városi és 6 céhbeli puskát vettek leltárba, ami azt igazolja, hogy nem31 VSM CA M. Krajőiri P. ő. 478. 32 VSM CAM. Krajőiri P. ő. 483. (1692) 33 Duchoh 2004. 14. p. 34 Duchoh 2000 (MOL E 158, B 918. f. 120.) 35 Kerekes 1901. 482. p. 36 Kemény 1901.37. p. 37 Duchoh 2004. 14. p. 38 Kemény 1904 39 Duchoh 2000 (MOL E 158 B 918) 190