A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Gyulai Éva: A kassai és Abaúj vármegyei szabócéhek a 16-19. században. Topográfia és források

Ugyancsak a korabeli szokásokra vall, hogy a szabályzat tiltja a késelést („valamely legény egyik a másikhoz haragból kést rántana"), a részegeskedést („a bor miá' megokádná magát"), verekedést („valamely legény üstököt vonna"). Az artikulusok többször tiltják az inasok szerencsejátékát, hiszen előfordult, hogy ruhájukat is eljátszották a „zsibpiacon vagy korcsmán", ezért a legények legfeljebb egy dénárral játszhatnak, a félheti béreseknek azonban teljesen tilos, őket vesszővel büntetik a szerencsejátékért. A félheti béresek főként kártyát és egy „uerfelyes" nevű szerencsejátékot űztek.

21 A legények ünnepi együttléte az atyamesternél zajlott, ekkor kocsmát is tartottak, vagyis italt mértek, s ezt az alkalmat gyülekezetnek nevezték, a legények ekkor jelenthették be, ha uruktól el akartak menni.

22 A legények ládáját, vagyis pénztárát, melyet a dékánok őriztek, a céhmester negyedévenként („minden kántoron") köteles volt ellenőrizni. A kassai szabócéh tagjai Belgiojoso kassai főkapitány jelentése szerint 1603-ban évi 24 dénárt fizettek a céhládába, s a céh által a tiltott áruk miatt kirótt büntetések kétharmada a várost, egyharmada a céhet illette. A főbíró választásakor az ünnepségre a város céhei fizették a bort, a népes szabócéh a 17. század elején 10 Ft-ot fizetett az új bíró beiktatásakor 1 hordó borért. Ugyanekkor a legény belépésekor 48 dénárt fizetett a céhládába, míg az új mestert 3 Ft 80 dénár fizetésére kötelezték a felvételkor.

23 A középkori német céhszabályzat feltehetően évszázadig érvényben maradt, s csak a 17. század elején alkottak új, ekkor már magyar nyelvű artikulusokat, melyeket ismét a kassai tanács adott ki. A középkori szabályzat bővítését nem sokkal korábban a nádor rendelte el és fektette le oklevelében, amely megsemmisült. Új rendtartásra a kassai társadalom változása miatt volt szükség, hiszen Kassa főkapitányi és kamarai székhelyként polgárvárosból erőd és politikai centrum lett, ahol királyi tisztek és tisztviselők, főurak rendezték be rezidenciájukat, udvartartásukat. 1621-ben Waranay András kassai bíró adja ki a szabó-artikulusokat,

24 amelyek már a nádori parancsra véghez vitt bővítést is tartalmazzák, vagyis megengedik, hogy a Kassára beköltöző „nagyságos urak" saját szabót tartsanak, igaz, évente szerződéssel kell őket alkalmazni. Újdonság az is, hogy a kassai erőd darabontjainak megengedi, ha értenek a szabómesterséghez, maguknak és társaiknak készíthetnek ruhákat.

25 21 Valamely legény mással feljebb egy pénznél jáccandik, egy font viasz bírsága. Az félheti béresnek szabad ne legyen, hajáccig, vesszővel fedjék meg... Valamely legény az zsibpiacon vagy korcsmán vagy egyebütt annyira jáccanék, hogy ruháját is feltenné, vagy rólla levonnák, bírságát az ne tudja... Valamely félheti béres kártyát vagy uerfelyet(?) jáccanék, vesszővel büntettessék. (1570) VSM CA M. Krajöiri P. ő. 505. 22 Mikor gyülekezetben volnának és az atyjoknál korcsma volna, az gyülekezet után az, ki akarna elmenni, tenne két pénzt az szerbe... (1570) VSM CA M. Krajöiri P. ö. 505. 23 Schneiderzech [...] An Traidt habén Sy ihn vorratt nür 17. Cübl, so nach Ao. 99 aufgeschütt worden. Sonst wirdt Ihnen von der Stadt so viell alss sie vormügens sein, Traidt einzuschaffen gebeten. Dieser ihr Thurn ist seit der Brunst von der Stadt wieder aufgebaut worden. Von zinnsen gebén Sy der Stadt nichts, ohne die Lossung von Ihren Heussern. In die Zechladt gibt ain Jeder Zechmessiger Maister aingantz Jahr D. 24. Von den Strajfen so bey dieser Zech gefallen gehört der Stadt 2. dritl, das dritl der Zechen. Was sonst von den Conduct unndt Todtleichen begrabennss die Jahr uber gefelt, wirdt ain Richters Erwahlung kerzent. Ihn lhrer Zechladen sagens Sy, das nit 4. FI. vorhanden. Dass geschenckh zum Newen Richter erwalung bringt ohnegefehr ain 10. FI. dafür Ihnen ain Zueber wein geraicht wirdt oder 50. halben. Für Ihr arbeit habens auch khain genantes oder geseztes weder von der Stadt oder kunsch selbst. Ihm Feindtsgeschrey sein sy zu ihren Thurn sich zu verfugen bestéit, ander ort wissens nit. In die Zechladen gibt ain Lehrjung wan der antriet D. 48. Ain Jungermaister 3. FI. 80. D. Dass ubrig ist alss wie andern Zechen umlegt worden. (1603) Duchoh 2000. (MOL E 158, B 918. ff. 103-104.) 24 7VJ/A1886. 11-13. pp. 25 Palatínus urunktúl ő magátúl újobban engedtetett... Az nagyságos urak, kik ide be, Kassára jűnek, szabad magoknak szabót tartani, de szegődve legyen vala esztendőszámra és csak ő magának, az úrnak és udvara népének, sem az várasbeli népnek vagy egyéb külső embereknek ne legyen szabad mívet mívelni. Az itt való 187