A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében. A Móré család
Kányi Móré Mihály 1508-ban úgy végrendelkezett, hogy Őrös falu negyedét a ládi Szűz Mária kolostorra hagyja, azzal a kikötéssel, hogy felesége jegyajándékát, magyarul ,jeghruha"-ját a szerzetesek fizessék meg. 13 Amikor a végrendelet iktatását 1509-ben a leleszi konvent el akarta végezni, Móré György, Elek, Imre, István és Elek fia János tiltakoztak. 14 Elek után az itt szereplő Imre lett Diósgyőr várának parancsnoka. 15 A Mohácsot megelőző időszak után az első adatok a családról a szomszédos Abaúj megyéből származnak. 1559-ben, Szent Demeter-nap előtti kedden osztozott meg Csató Tamás és István valamint nővérük, néhai Móré János özvegye. Az özvegy bizonyára a neki járó jegyajándékot kapta meg elhunyt férje vagyonából. Az özvegynek a következők jutottak: 23 tallér és 14 dénár készpénz, búza 7 köböl, egy ezüstgyürü, egy ezüstkanál, egy háti suba, egy szederjes dolmány, egy szürke felsőruha, egy zöld köntös, egy nadrág, egy köpönyeg, egy abrosz. 16 Gyermekük, Móré István Csató Tamás gyámsága alá került, azzal a 33 forint 33 dénárral, amit az elhunyt a gyermekére hagyott. Ezt az összeget 1575. Szent Iván havának 4. napján fizette ki Csató a nagykorúvá lett gyermeknek. Az összeg részben készpénzben, részben értéktárgyakban került kifizetésre, amiről Móré István egy nyugtatvány „leveleczkéth" adott. 7 forint készpénzt, egy lovat, egy fegyverderekat, 17 páncélujjat, egy fehér szőnyeget kapott a fent említett összeg ellenében. A levélen jól látható Móré István gyürüspecsétje. Ez ovális pajzsban szemben álló emberalakot ábrázol, mely jobb kezével pajzsra támaszkodik, baljában buzogányt tart. A kifizetés Fancsalon történt. A gyám Csató Tamás Borsod megyében is előfordul a közgyűlési iratok között 1579-ben! 18 A család birtokai, mint az alábbi adatokból kiderül, elsősorban Őrös, Csat, Ároktő, Százd, Keszi környékén, illetve Borsod és Abaúj megye határvidékén voltak. A családtagok által időnként használt csatóházi előnév bizonyára a ma már nem létező Abaúj megyei Csobád, Pere és Alsóvadász között elhelyezkedő Csatóháza nevű település birtoklásából fakadt. A falucska már a 16. században lakatlan volt. Borsod megye levéltárának jegyzőkönyvi töredékeiben többször megemlítik a családtagok nevét. így 1570-ben Móré János, 19 majd 1572-ben az Örösön birtokos Móré István 20 nevét. Az ezt követő három évben szintén kettőjük neve merül föl, annyival tudunk meg többet róluk, hogy Jánosnak Százdon, Kesziben és Ároktőn is vannak birtokai, 1575-ben pedig László nevű rokonuk tűnik föl. 21 A családra vonatkozó információk mennyisége 1578-tól növekszik meg. Ettől az évtől maradtak fenn a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek. A fent említett Móré János ekkor Borsod megye egyik szolgabírája, kinek felesége Halmosy Fruzsina, tiltja Derzs pusztáját Tornaijai Zsigmondtól és Móré Bálinttól. 22 Ugyanekkor élt egy másik János nevű családtag is, akinek felesége Pribék Éva volt. Ő szintén a rokonsághoz tartozott, mert Keszi, Derzs és Százd porciói ügyében 13 MOL. Dl.: 21832 14 MOL. Dl.: 18125. 15 Dobrossyl., I. köt. 130. 16 B.-A.-Z. M. Lt. XII1-47. 1/26. 17 Mellvért, azaz felsőtestet védő páncél. 18 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XIV. I. 108. 19 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. 924. dob. 2. 20 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/ a. 924. dob. 4. 21 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. 924. dob. 11. 22 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. I. köt. 41. 160
