A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Ringer Arpád-Szolyák Péter—Kordos László-Regős József-Heinzlmann Kinga: A Herman Ottó-barlang és a Herman Ottó-kőfülke paleolit leletanyagának revíziós lehetőségei

6. kép. A Kadic Ottokár által „hátrahagyott részek" valószínűsíthető elhelyezkedése (Az alaprajzi térkép az OKTH Barlangtani Intézet 1986-os felvételezésének felhasználásával készült.) réteget. Az előbbit egy hideg nedves glaciális időszakhoz, az utóbbit pedig egy tipikusan interstadiális szakaszhoz kötötte.

32 A 2005-2006-os ásatássorozatunk alatt sikerült a csarnok hátsó részében (B2-es barlangrész) néhány új információt nyernünk a 90 évvel ezelőtt megásott üledék kiterjedésének részletesebb megismeréséhez. Mindenekelőtt egyértelmű bizonyítást nyert, hogy a barlang csarnokában a Kadic által hátrahagyott részek napjainkig nem maradtak fenn. Azok a legnagyobb valószínűség szerint már az 1940-es évek előtt teljesen elpusztultak. Az 1986-ban készített térképes felmérés és a helyszíni megfigyeléseink alapján az egykori tanúfalak meglétét összesen három helyen feltételezhetjük (6. kép). Az első az alsó bejárattal szemben lévő, kifelé néző sziklafal előtere. Erre a mai barlangi tó alján elhelyezkedő tekintélyes mennyiségű és nagyméretű mészköveket is tartalmazó törmelékhalom utal.

33 Hasonló okból feltételezhető a tó déli végében egy másik, jelenleg szintén víz alatt 32 Vértes, 1959,113-114. 33 A törmelékhalom közvetlenül a Herman Ottó-kőfülkének a barlang csarnokába nyíló része alatt fekszik, így jelenlétére magyarázat lehet a sziklaperem természetes omlása, vagy az 1943-as tereprendezési tevékenység is. 15