A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Pusztai Tamás: A gönci pálos kolostor 2005. évi régészeti kutatása

8. kép. A diadalív északi pilléréből kiomlott 9. kép. Oltáralapozások a hajó oltár helye déli fala mellett és déli oldalán, de a fennmaradó négy oltár elhelyezkedése a régészeti feltárás előtt ismeretlen volt. Az északi diadalív nyugati oldalán 2 méter magasságban található egy téglalap alakú, szabályos síkokkal határolt kiromlás, melyben minden bizonnyal egy faragott oltár lehetett. Ez volt az az oltár, melyre az északi hajófal s78-jelü, keleti betekintőnyílásán át rá lehetett látni a kerengőfolyosóból (8. kép). Bizakodtunk, hogy a hajó feltárása során esetleg a faragott oltár töredékei is előkerülnek. A hajó betöltésének rétegviszonyait a templom K-Ny-i tengelyében Tamási Judit által húzott, 1,5 méter széles kutatóárok alapján már ismertük. E területen a korabeli járószint fölött átlagosan 1 méter vastag, újkori bolygatás által teljesen átforgatott, törmelékréteg volt. Sajátos - a 2005. évi régészeti kutatás előtt nehezen értelmezhető képet mutatott, hogy a templomban felhalmozódott törmelékréteg fölött, a három boltszakaszos hajó északi és déli falában lévő 2-2 középső, köríves tagokból szerkesztett, összetett faloszlop alsó, - az egykori járószinthez mért - 1,5 méter magas szakasza - szemben a faloszlopok fölső, faragott kőből rakott szakaszaival - igénytelen, vakolat nélküli, törtkő hasábban kezdődik.

8 8 Bodó Balázs régész helyszíni bejárásunk során már valószínűsítette, hogy a falpillérek e szakaszai esetlegesen a hajóban egykor itt fölállított oltárokhoz kapcsolhatóak. 151