A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Pusztai Tamás: A gönci pálos kolostor 2005. évi régészeti kutatása

3. kép. A hajó északi falában található s78-, és s79-nyílás A kolostor a 16. század közepén néptelenedik- és pusztul el. 1540-ben a szerzetesek már szegények és szükséget szenvednek mindenben.

3 1558-ban Gönc mezőváros vette bérbe birtokait. A ma is álló falak egy része - falkoronák, kiomlott nyílások környezetének felfalazása- a kolostor területén 1941-ben végzett állagmegóvás eredménye.

4 A 2004. évet megelőzően a kolostor területén Tamási Judit végzett régészei feltárásokat 1990-ben. Ekkor a kolostor templomának és szentélyének tengelyében egy K-Ny-i irányú kutatóárkot nyitott.

5 A templom hossztengelyében húzódó kutatóárokban vizsgálta a középkori szinteket. A szentélyben legalább két építési periódushoz kapcsolódó járószintet tudott megfigyelni. A templom építéstörténetének részleteit Tamási Judit nyilván nem tisztázhatta, erre az egyetlen kutatóárok nyilván nem is adhatott lehetőséget. A torony A szentély északi oldalához kapcsolódó, háromszintes torony szerkezeti vizsgálatát 2004.-ben részletesen bemutattuk (BODÓ-PUSZTAI2004.) E dolgozat részeként csupán azt az újabb rekonstrukciós rajzot közöljük, ami a toronyban való közlekedési lehetőségeket mutatja (2. kép). 3 IVÁNYI, 1926,20. 4 A bejárat megerősítésének munkálataira 1. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár: Gönc község közgyűlési jegyzőkönyvei 5. Kötet, V—151, 1941. év. Az adatokért Bodnár Tamás levéltárosnak tartozunk köszönettel. 5 TAMÁSI 1990, 7. 142