A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Bóna Bernadett: Az ablakok fejlődéstörténete (Párhuzamban Filkeháza ablakaival)

alakúak voltak, így az ablak lehet a szláv oblok, előtte pedig a szláv oblú származéka, amely rotundus, kerek jelentésű. Cs. Sebestyén Károly szerint tehát a magyarság olyan szlávoktól vette át az ablak szót, akiktől megtanulta a boronafalú házak építését és azzal együtt az ablak kialakítását a 12-13. században. Ezek pedig a dunántúli szlávok voltak. Bátky Zsigmond: A magyar ház eredetéhez Tárgyi adatok felmutatásával és következtetésekkel cáfolja Cs. Sebestyén Károly elméletét, majd új lehetőségeket vet fel. Azonban nagyvonalú következtetésekbe nem bocsátkozik, hogy az ablak pontos eredetét levezesse: „Legyen szabad... néhány meg­jegyzést tennem kiegészítés és megvilágítás szempontjából". 1. A szóban forgó kémény lehet német eredetű. Az „akna szó már századokat élt meg nyelvünkben", amikor hoz­zánk érkezett, ekkor jelentése lyuk volt. Tehát alakja miatt nevezhették el a kéményt aknának; az új, eddig ismeretlen alakzathoz kapcsolódott egy akkor már a nyelvben meghonosodott szó. 2. Szerinte a finnek és rokonaik az oroszoktól vették át a résablakok helyébe a tolókával elzárható négyszögletes kis ablakot, amikor eltanulták tőlük az óeurópai boronaház építését. 3. Nyugati kutatók eredményeit említi. A füstlyukak fejlő­dése, az ablak kialakulása és elnevezése az úri házakon történt először, majd tőlük veszi át a parasztság, a köznép. Vannak azonban alapvető eredmények, amelyekben mindkét kutató egyetért: I. Az ablak szó szláv eredetű. II. Az ablak szerkezete a füstlyukból alakult ki. III. Fennmara­dását, fejlődését a nép világosság iránti igényének köszönheti. Mindezek tekintetében Bátky Zsigmond az ablak eredetének kutatását a néprajzku­tatók következő feladatai közé sorolja. Ezt a vizsgálatot azonban mindeddig senki nem végezte el. 6 Későbbi munkákban több kutató írja le, hogy az ablak szláv eredetű szó, de ennek magyarázatáról készült tanulmányt nem találtam. Szláv eredetű szónak írja: Györffy István a Magyar falu, magyar ház, 7 Barabás Jenő és Gilyén Nándor a Magyar népi építészet 8 című munkájában, Zentai Tünde a Magyar Néprajz IV. Életmód kötet­ben. 9 Az ablak szerkezeti fejlődéséről a 14. és a 20. század közepe között már több adat­tal rendelkezünk. A 14. századtól írott nyelvemlékekben feltűnnek adatok az ablakok­ról. 10 A magyar jobbágyok házait a középkor vége felé az egyszerű nyílás," „ablaklyuk" jellemzi, amely a fény forrása és a füstelvezetés, szellőzés elösegítője. Ezeket télen rossz ronggyal, szalmával tömték be. 12 Egészen a 18. századig a házak ablakai vakok, üvege­zetlenek voltak. E néhány évszázad alatt az említett rongy és szalma helyére állandó szerkezet került, ezek azonban nem voltak áttetszők. Ilyen volt a vessző, a zsúpfonás vagy a fatábla, 14 illetve fejlettebb változata a tolitu, amely hevederek között mozogva 5 Bátky Zs., 1930. fi Célom nem az, hogy az eredethez kapcsolódó vizsgálatokat pótoljam - ha egyáltalán ezek pótolható­ak lennének még -, hanem a meglévő adatok és a fellelhető ablakok vizsgálata. I Györffy I., 1943. 137-145. 8 Barabás J.-Güyén N., 1987. 115-117. 9 Zentai T.,\991. 175-178. 10 Zentai T., 1997. 175-178. II Barabás J.-Gilyén N., 1987. 115-117. 12 Istvánfi Gy., 1997. 172-177. 13 Zentai T., 1997. 175-178. 14 1. m. 582

Next

/
Thumbnails
Contents