A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)
Szörényi Gábor András: Csobád középkori és kora újkori falu régészeti-topográfiai kutatása
0-0 kezdőponttól a bokorsor mentén. A felszín fedettsége: a kutatási terület xtengelyétől délre (I. szektor) 5-6 cm-es gyenge őszi búzával fedett felszín volt (9. ábra). Az x-tengely északi oldalát (II. és III. szektorok) a közelmúltban mélyszántották (7-8. ábrák). A körülmények egészen jók voltak, hiszen annak ellenére, hogy a megelőző napokban jelentős mennyiségű eső esett, nem volt sáros a felszín. Sőt ez a több napos csapadék javította a leletfelderítés esélyeit, hiszen a mélyszántott terület ezáltal megülepedett, az esővert felszínen pedig jobb látási körülmények adódtak. A terület egyharmadán lévő éppen sarjadó őszi búza esővert felszíne pedig még ennél is kiválóbb feltételeket teremtett. Az időjárás is optimálisnak volt mondható, száraz, hűvös idő, nem túl erős napsütéssel. A terepbejárást öten végeztük, így mindenkinek négy sávot kellett végigpásztázni. Minden kutatási egység külön papírzacskót kapott, azaz összesen 60 zsákot írtunk meg. Folyamatosan vezettük a terepi jegyzőkönyvet, amelybe leírtuk az egyes sávokban tapasztaltakat: - mely sávokban volt egyenletes leleteloszlás, - az egyenetlen eloszlású sávokban hány métertől hány méterig volt gyűjthető felszíni leletanyag, - hol, hány méter körül voltak leletsűrüsödések, - hol, hány métertől hány méterig voltak jól megfigyelhető üres, leletmentes területek, - hol tapasztalható az egykori település határa, azaz a felszíni leletek megszűnése, - és egyéb, a leletekre vonatkozó információt. A 60 kutatási egységből több, mint 900 darab leletet gyűjtöttünk (//. ábra). A korábban itt feltételezett faluhelyet a megtervezett háló teljes egészében lefedte, ezt bizonyítja, hogy a háló perifériáján található sávokban összesen 8 teljesen üres, leletmentes sávot tapasztaltunk. Ezek már az egykori falu határán kívül eső területek voltak. Azonban úgy véljük, hogy azok a sávok, ahol 1-3 db lelet került csak elő (14 ilyen sáv volt), azok is az üres kategóriába esnek, így ezek is a település külső határait jelölhetik. (Az 1-3 leletszámú sávok kis számú anyagát a szántás mozdíthatta ide. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szántás évről évre oda-vissza mozgatja a leleteket, így azok lényegesen nem távolodnak el attól az objektumtól, melyből származnak, 46 de egy-két lelet periférián történő „vándorlásával" azért számolnunk kell.) A terepi eredményeket térinformatikai módszerekkel tettük elemezhetővé. 47 A topográfiai térképre vetített kutatási sávokat színskálával töltöttük ki a leletanyag számeloszlása alapján (11. ábra). A terepi jegyzőkönyvben rögzített leletmentes területeket, illetve a leletek kiterjedésének határát levágtuk a sávokból, így összességében csak az egykori faluhely területét jelzik a felszíni leletek, illetve a falu külső határát a leletmentes részek. Már a terepen is megfigyelhető volt a II. szektorban egy leletmentes üres, de belső sáv. A feldolgozás során a 125/11—325/11 kutatási egység között egy teljesen üres leletmentes poligon rajzolódott ki a faluhely közepén, amit valamiféle belső kerteknek gondoltunk. 46 Jankovich B. D., 1993. 26, vö., Foard, G., Systematic fieldwalking and the investigation of Saxon settlement of Northamptonshire. World Archaeology 9, (1978), 357-374. 47 A dolgozat térinformatikáját Honti Szabolccsal közösen végeztük, akinek segítségét ezúton is köszönöm. 75
