A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Szörényi Gábor András: Csobád középkori és kora újkori falu régészeti-topográfiai kutatása

Az x-tengely 0-0 pontját a bokorsor keleti végében a Bélus-patak közelében vettük fel. Ezt követően az x-tengelyt 20 db 25 méteres szakaszra osztottuk, azaz 20 db 25 méter széles sávot jelöltünk ki egy 500 méteres távon. A sávok elhelyezkedésük alapján keletről nyugat felé 0; 25; 50; ...; 475 elnevezést kaptak. Abban reménykedtünk, hogy az egykori Csobád falu határai beleesnek ezen 500 méter széles területbe. Az x-tengelyre merőlegesen tehát sávokat jelöltünk ki. Ezen 25 sávot azonban az y-tengely mentén három-három szektorra osztottuk (a szektorokat római számmal jelöltük). Az x-tengelytől délre az I. szektor, az x-tengely északi oldalát azonban két szektorra bontottuk, az x-tengelyhez közelebb a II., tőle távolabb a III. szektor. így a 0 méternél kijelölt 0 sávot 0 /

1.; 0 / II.; 0 / III. kutatási egységekre osztottuk, 25 méternél 25 /

1.; 25 / II.; 25 / III. elnevezésű kutatási egységekre és így tovább 475-ig. Megjegyzendő, hogy a szektorok hossza nem egyforma. Ezt egyrészt mesterségesen, másrészt a terep adottságai alapján jelöltük ki. Az I. szektort mesterségesen 250 méteres hosszban határoztuk meg. A II. szektor északi végét a kijelölt terület közepén lévő enyhe lejtésű domb tetejéhez és a rajta lévő háromszögelési ponthoz kötöttük, így az 190 méter hosszú lett, míg a III. szektort a Bélus-patakhoz igazítottuk, így az 260 méteres lett. Mivel az egész terület egy koordináta-rendszert alkotott, így az I. szektorban negatív számok jelölik a távolságot: délről a bokorsor felé -250 métertől 0 méterig. A bokorsortól (x-tengelytől) északra pedig 0 métertől 190 méter a II. szektor, 191 métertől 450 méterig a III. szektor. Összesen tehát 60 kutatási egységre bontottuk a 350 000 m

2 kiterjedésű területet, ahol feltételeztük az egykori Csobád falut. Összességében egy olyan osztott sávos (stint traverse method) terepbejárást terveztünk meg, ahol a táblán kitűzött sávokat közel azonos hosszúságú szakaszokra osztva csomagolják a leleteket, és minden olyan tárgyat fel kell venni, ami nem tartozik a mezőhöz.

42 Azért nem négyzethálós (grid-walking) terepbejárási módszert választottunk, mert az elsősorban a már megtalált lelőhelyekre használható.

43 Itt viszont még nem ismertük a lelőhelyet, annak kiterjedését, illetve határait, így célszerűbb volt, hogy sávos módszerrel válaszoljunk ezen kérdésekre. Sávonként egy ember járta végig a terepet. Minden terepjáró ember átlag 2-2 métert lát be maga mellett.

44 Ezek szerint a 25 méter széles sávból 4 métert vizsgálhatunk meg teljes alapossággal. Ez ugyan a kutatandó területnek mindössze 16%-a, de a gyűjtők közötti térközt mindig a rendelkezésre álló idő és a résztvevők száma határozza meg. Úgy vélem, hogy ez a 16% is kellő reprezentatív adatot nyújthat egy település topográfiai-régészeti kutatásához. A faluhely azonosítása A fent ismertetett módszer alapján 2004. november 10-én végeztünk terepbejárást a lehatárolt területen.

45 A tervezés során kijelölt háló 25 méter széles sávjait kimértük a 42 Jankovich B. D., 1993. 13. 43 U.o., 14. 44 U.o., 13. Az itt felvetett 2,5-2,5 méteres beláthatóságot kissé nagynak tartom, véleményem szerint egy ember 2-2 métert lát úgy be maga mellett, hogy ott minden felszíni leletet észrevehessen. 45 A terepbejárás résztvevői a szerzőn kívül: Gyárfási József ásatási technikus Herman Ottó Múzeum (a továbbiakban: HOM,), Hajdú István ásatási technikus HOM, Veres János régészhallgató ELTE, Veres Tibor ásatási technikus HOM, akik munkáját ezúton is köszönöm. 74