A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Szörényi Gábor András: Csobád középkori és kora újkori falu régészeti-topográfiai kutatása

9. ábra elköltözött. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen az első szabványos térképek (I. katonai felmérés, Lipszky-féle térkép) még éppen ábrázolhatták a falut. Ezen térképmüvek segítségével egy szűk területre lokalizálhatjuk az egykori faluhelyet. Tovább pontosítja az azonosítást, hogy a II. katonai felmérésen és a kataszteri térképen is felfedezhetőek az egykori falu nyomai. Ezek alapján az I. katonai felmérés faluhatárait és a II. felmérés térképi elemeit rávetítettük a mai 10 000-es topográfiai térképre. Ennek segítségével a mai viszonyok közé helyeztük a kora újkori falu helyét. (Bár esetleges problémaként merülhetett volna fel, hogy az I. felmérés szelvényei még gyakran 100-500 méteres torzulással készültek, amit a II. katonai felmérés korában már kiküszöböltek, de itt szerencsés helyzetben voltunk, hiszen jelentéktelen torzulás figyelhető meg a minket érintő szelvény I. katonai felmérésén, így a II. felmérés terepi elemei [a szántóföld/szabdalt terület] közel fedik az I. felmérés faluhelyét.) Összességében tehát nagyjából azonosíthattuk a forrásokkal a faluhelyet, így a következő lépésben már csak meg kellett találnunk azt a terepen. Mivel a kérdéses terület teljes egészét az áttelepülés óta, azaz a 19. század elejétől folyamatosan szántóföldként hasznosították (7-9. ábrák), így nincs rajta semmiféle beépítettség, illetve folyamatos növényzeti fedettség (erdő, rét, legelő), amely megnehezítette, illetve megakadályozta volna a sikeres terepbejárást. A módszer megtervezése (10. ábra) A topográfiai térképre vetített feltételezett faluhatárok alapján lehatároltuk azt a területet, ahol véltük a régi Csobád falu területét. Szerencsére a területet két részre osztja egy teljesen egyenes (nyugat-északnyugat) - (kelet-délkelet) irányú földút és bokorsor. 72